Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

egynapi mennyisége. A közeli Sirokban mérték e havi országos maximumot, 136 mm-t. A második heti lehűlés visszavetette a növényeket a fejlődésben. A hűvös jelleget a 12-én érkezett arktikus légáramlás még fokozta. Gyakori volt a zivatar. Csak a harmadik dekádban fordult nyáriasra az időjárás, megszűnt az esőzés. A 23-i szubtrópusi meleg légtömeg és a derült idő 25-e és 30-a között már hőségnapokat idézett elő. A hónap végére ,,kasza alá érett" az őszi árpa. Dél-Hevesben megkezdték az aratást. (29-e Péter Pál napja.) Július. Fülledt meleg és szárazság országszerte. A 24 fokos havi hőmérsékleti átlag közel 3 fokkal haladta meg a törzsértéket. Ily magas érték 1901 óta Eger időjárásában nem mutatkozott. A hőmérséklet e havi átlaga sokévi rekordnak számít. A 21 mm-es összcsapadék csak a harmada volt a kívánatosnak. Ettől szárazabb július a fenti időtől számítva is csak 3 esetben fordult elő. A második és harmadik dekád 13 hőségnapja is igazolja fenti megállapításunkat, mely Egerre is érvényes. 2 nap kivételével a maximum legalább a 25 fokot elérte. Ezzel szemben a derült éjszakák és a Bükkről áramló esti szellők azt eredményezték, hogy valamennyi hajnalra 20 fok alá hűlt a hőmérséklet. Ez is Eger üdülőhelyi jellemvonásai közé tartozik. A hónap elejétől megélénkült az aratás. Az őszi árpán kívül a búza is beérett. A túlmeleg azonban csökkentette a szemes termények fajsúlyát. A kapásnövények újabb esőt igényeltek volna. Nőtt az aszály. De a rendkívüli meleg fokozta a strandolok számát. Vasárnaponként 10—15 ezerre emelkedett a számuk. Augusztus. Mind a hőmérséklet járás, mind a csapadékmennyiség alakulása tekintetében i^en változékonynak bizonyult a hónap. A havi kö"éphőmérséklet 21,4 °C-t tett ki, ami 1 fokkal a sokévi átlag fölötti. 5-ig folytatódtak a júliusban észlelt hőségnapok. Ezek sorozatának az 5-én érkezett hidegfront vetett véget. Utána változékony lett az időjárás. Az aszály jelleget fokozta a sok derült, száraz nappal. Bár ennek ellentmond az a tény, hogy Eger az ország 7 igen csapadékos állomása közé tartozott. E hóban ugyanis itt 144 mm eső esett, a normálérték 250%-a. De e mennyiségből 3-án 56, 27-én 61 és 28-án pedig 20 mm eső esett. 4-e és 27-e között alig volt mérhető csapadék. Az említett napokon zivatarral és jégesővel párosult a csapadékhullás. A 3-i időjárással a sajtó is sokat foglalkozott. ,,A kora délutáni órákban sötétség borult a városra. Zivatar kíséretében jelentkezett a felhőszakadás. Az ítéletidő elvonultával sűrűn hívták a tűzoltókat. Mind Egerben, mind Novajon tüzet okozott a villám. Az áradás több lakás pincéjét elöntötte. Zavar keletkezett az áramszolgáltatásban is. E hatalmas esőzés nem változtatott az időjárás aszályos jellegén." Csak 26-án történt átalakulás az időjárásban. Egy mérsékeltövi hidegfront törte meg a meleg uralmát. A csapadékos zóna főleg a Bükk környezetére terjedt ki. Miskolc—Garadnán ekkor 116 mm-nyi csapadékot mértek. A napsütéses órák száma meghaladta a törzsértéket. 485