Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

a mérsékelt tengeri nyáron hűt, télen fűt. Ezen meggondolásból és a könynyebb ábrázolás kedvéért alakítottunk két csoportot. Amikor a légtömegek hatását elemezzük, már előre leszögezzük, hogy a hőmérséklet alakulásánál a napsugarak beesési szöge és a nappalok hossza a döntő tényező. Ezek mellett a légtömegek magukkal hozott tulajdonsága főleg a hirtelen bekövetkező időjárás-változásoknál szerepel hatékonyabban. A januárban bekövetkezett alacsony átlag kialakításánál a hó második felében túlsúlyban jelentkező hideg beáramlásának szerepe döntő lehetett. Februárban a meleghatások voltak többségben. A márciusi és az áprilisi hőmérsékleti visszaesések is a hideg légáramlások következményei A nyári hónapokban csökkent a frontbetörések száma, így a hőmérsékletjárás is kiegyensúlyozottabb. Az októberi és decemberi hirtelen hőmérsékletcsökkenés ismét a hidegebb hullámok betörésének a következményei. Eger évi középhőmérséklete 1967-ben 10,9 °C, ami 0,8 fokkal magasabb, mint a törzsérték. Annak ellenére, hogy januárban szigorú hideg időjárás uralkodott, a júliusi szokatlan meleg azt hathatósan ellensúlyozta. Összehasonlításul közöljük, hogy ez évi középhőmérséklet Miskolcon 9,5 °C, Kékestetőn 5,9 °C volt. A főbb meteorológiai állomások adatai általában az egri értékek alatt vannak, csupán Baja adata haladta ezt meg, ott 11,1 °C az átlag. A tenyészidő hőösszege: Hónapok: IV. V. VI. VII. VIII. IX. °C 332, 521, 598, 753, 664, 541 = 3409 °C Hőmérsékleti ingadozások Az év abszolút hőmérsékleti ingadozása szokatlanul magas, 50,3 °C. Januárban sorozatban fordultak elő zord napok, júliusban pedig 13 hőségnapot észleltek. Érdemes az absz. hőmérsékleti ingadozások havi értékeit is feltüntetni. Ezek így alakultak: I. hó: 22,6, II. hó: 21,4 III. hó: 18,6; IV. hó: 24,2; V. hó: 20,9; VI. hó: 27,0; VII. hó: 22,3; VIII. hó: 23,3; IX. hó: 22,0; X. hó: 24,8; XI. hó: 21,2; XII. hó: 23,4 °C. Kiugró értéket június és október tanúsított, ez utóbbi hónapban egy sarki hideg légtömeg — anticiklonális helyzettel párosulva — fagyos reggeleket idézett elő. Ez évben is január volt a leghidegebb, július a legmelegebb hónap. Az időjárás jellemző napjai Ide sorolhatók a zord, a téli, a fagyos napok, valamint a nyári, a hőség- és a forró napok, melyek egyben egy-egy hőmérsékleti határértéket is jelentenek. Ezek határozzák meg valamely időszak időjárási jellegét. 480