Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

megragadása általánosítás is. (De nem minden általánosítás absztrakció.) Ez az elvonatkoztató-általánosító tevékenység feltételez egy őt megelőző vonatkoztató tevékenységet, ami azonban maga is csak elvontan van jelen. így tehát csak akkor funkcionálhat, ha valami módon érzéki anyagot vesz alapul. 2.2.2. Az „absztrakt tárgyak" képzésével kapcsolatos izoláló vagy analitikus absztrakció Gorszkijnál az izoláló vagy analitikus absztrakciónak egy szűk meghatározásával találkozunk: „Izoláló vagy analitikus absztrakciónak nevezzük a tárgyak viszonyaitól vagy sajátosságaitól és más olyan tulajdonságaitól való elvonatkoztatás folyamatát, amelyekkel ezek a tárgyak a valóságban elválaszthatatlan kapcsolatban vannak" [9], Ez a szűkebb meghatározás a szűk értelemben vett absztrakciós folyamat típusaként jelöli meg az izoláló absztrakciót. Az absztrakció folyamatán valamitől való elvonatkoztatást értve az azonosító absztrakciónak indokolt egy szélesebb meghatározását adni. Ebben az értelemben ezen absztrakció lényegét a következőképpen fogalmazhatjuk meg: az izoláló vagy analitikus absztrakció az absztrakció egy fajtája, a dolgok, tulajdonságok, viszonyok ,,eltárgyiasulásának" folyamata, amelynek során gondolatilag elvonatkoztatunk bizonyos dolgoktól, azok bizonyos viszonyaitól vagy sajátosságaitól, és olyan más tulajdonságaitól, amelyekkel a valóságban elválaszthatatlanul összefüggnek, és ezeket úgy tekintjük, mint anyagi hordozóiktól elválasztott, meghatározott absztrakt tárgyakat. Gorszkij az absztrakció ezen típusát csak mint tulajdonságok, viszonyok izolálását értelmezi, holott a megismerés folyamán gyakran kényszerülünk dolgok izolálására, dolgoknak környezetüktől való absztrahálására is. Lényegét tekintve pedig ez is izoláló absztrakció. Ezért indokolt az absztrakció ezen típusának szélesebb értelmezése is. A meghatározásunkban további bővítést is tettünk Gorszkij szíík megfogalmazásához képest. Utalni kell ugyanis az izoláló vagy analitikus absztrakciónak az azonosító absztrakciótól való különbségére is. Nevezetesen, hogy az absztrakció ezen típusa szorosari összefügg a dolgok, viszonyok, tulajdonságok eltárgyiasulásának folyamatával. Az ismertetőjegyeket elvonatkoztatjuk a dolgoktól, vagy a dolgokkal elvonatkoztatjuk a környezetüktől (más dolgoktól), mintegy „absztrakt tárgyként" tekintve őket, holott a valóságban elválaszthatatlanok egymástól. Ügy érezzük, hogy ezek a kiegészítések pontosabbá teszik a meghatározást, és ezáltal világossá válik, hogy az absztrakciónak egy önálló típusáról van szó [10]. Ugyanis a különböző absztrakciók eredményeit vizsgálva első pillanatra úgy tűnik, hogy az absztrakció ezen típusa tekinthető úgy is, mint az azonosító absztrakció egyik speciális formája, mert a filogenezis síkján azonosító absztrakcióval is elkülöníthetünk „absztrakt tárgyat". Hogy mégis az absztrakció önálló fajtájának tekinthetjük, az következik az azonossági absztrakció és az izoláló absztrakció különbségé46