Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

problémákra is választ adó koncepció körvonalazásához. Az elért eredmények összegzése során az absztrakció folyamatának tágabb meghatározását tartjuk kiindulópontnak. Ennek a tágabb értelemben vett absztrakciós folyamatnak, a valamitől való elvonatkoztatásnak a különböző variációit vizsgáljuk a következőkben, mint absztrakciós típusokat. A vizsgálatnál nincs lehetőségünk minden típus elemzésére, sőt még egyenlő súllyal sem tudjuk mindegyiket kifejteni, ezért néhány típust, amelyet leggyakoribbnak, illetve legérdekesebbnek ítélünk, bővebben tárgyalunk, másokat viszont csak megemlítünk. 2.2. Az absztrakció típusai A különböző típusok megkülönböztetésénél az absztrakció kérdésével foglalkozó munkák elsősorban azt tartják szem előtt, hogy mit különböztetünk meg mitől, valamint a megkülönböztetés módját. Vagyis az absztrakciós fajták különböznek egymástól az elkülönített tulajdonságok és azon tulajdonságok jellege alapján, amelyektől az absztrakció folyamán elvonatkoztattunk. Ez az osztályozás egyik fontos elve, amely egyben az osztályozás egységességét is biztosítja. Korántsem lehet itt az absztrakció valamennyi fajtájának osztályozását elvégezni, csak azokat vizsgáljuk meg, amelyek a fenti elv alapján elkülöníthetők, illetve amelyek a fogalomalkotásban fontos szerepet játszanak. 2.2.1. Az azonosság absztrakciója, vagy más néven azonosító absztrakció ,,Az azonosság absztrakciójának nevezzük az olyan elvonatkoztatás folyamatot, amikor nem vagyunk tekintettel a tárgyak különböző, nem azonos tulajdonságaira, de ugyanakkor elkülönítjük a tárgyak egyforma, azonos tulajdonságait." [5] Az azonosító absztrakción tehát a tárgyak eltérő ismertetőjegyeitől [6] való elvonatkoztatást kell érteni, amelynek célja a tárgy azonos ismertetőjegyeinek kiemelése. Amit elvonatkoztatunk és amitől elvonatkoztatunk: mindkettő ismertetőjegy. Ezek az ismertetőjegyek, mint Gorszkij kifejti, érzékszervileg felfogható tulajdonságok és érzékileg nem közvetlen sajátságok. Az elsők a dolgok ,,közvetlen" azonosításán alapuló absztrakciók segítségével választhatók ki, az utóbbiak pedig olyan absztrakciók, amelyeket az egyenlőség-típusú viszony segítségével kaphatunk. Az absztrakció jelen típusánál is fontos szerepet játszó azonosításnak két folyamatát szokás megkülönböztetni, amelyek az absztrakcióval öszszefüggnek. Nevezetesen: a dolog vagy dolog töredékének azonosítása önmagával és különböző dolgok vagy dologtöredékeknek azonosítása. Amikor a dolgot azonosítjuk, akkor nem teszünk egyebet, mint hogy kiemeljük az állandóan változó környezetükből az egyes dolgokat (jelen esetben ismertetőjegyet) a maguk szigorú meghatározottságában, majd a különböző dolgok azonosításánál már ezen előbbi folyamatra támaszkodunk. Az 44