Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

A címszavak között szerepelnek a keresztnevek, földrajzi nevek és elöljárók is. A felsorolt adatokból is kitűnik, hogy milyen hatalmas munkát fordított Kois műve megírására, sőt Hamui jaknak is, valószínű, volt benne része, mert ceruza javításokat végig lehet a szótárban találni. Ennek ellenére a szótár mégis kéziratban maradt. Hamuljaknak a címlapra írt soraiból derül ki, hogy a mű 1855. március 5-en készült el Budán. Ebben az időben léteztek hasonló jellegű többnyelvű szótárak, ezekben a művekben azonban legfeljebb 2 szláv nyelv kapott helyet. Ha Koisnak sikerül befejezni művét és kinyomtatni, Herkel' grammatikájával együtt két olyan könyv került volna az olvasók kezébe, amellyel valóban közelebb jutottak volna Kollár és a többi szláv kulturális egységet hirdetők elképzelései megvalósulásához. Egy szláv összehasonlító nyelvtannal a kezében bárki, hacsak egy szláv nyelvet is ismert, Kois szótárával könnyen lefordíthatott egy más szláv nyelven írt szöveget. El kell ismerni azonban azt, hogy Kois szótára a szláv részt tekintve, összehasonlító szótár, míg Herkel' nyelvtana csak részben az, mivel Herkel' olykor konstruált olyan nyelvtani alakokat is, amelyek egyetlen szláv nyelvben sem léteztek. Nem beszélve arról, hogy Herkel' új ábécéjével egészen más formát adott egyes szóalakoknak. Herkel'-nek a célja nem az volt, hogy csupán fordítani lehessen bármely szláv nyelvről, ő még tovább akart lépni. Azt akarta, hogy a szlávok anyanyelvükön kívül még ismerjék az ő általa alkotott nyelvet is. A különböző szláv nyelvékben azonban a differenciálódás nemcsak a nyelvtanban vezetett eltérésekhez, hanem a szókészletben is. így tehát Herkel' nyelvtanát alkalmazva egy lengyel nem biztos, hogy megértette volna egy szerb beszédét, ha az szintén e nyelvtan szabályai szerint beszélt. Szükséges lett volna ismerni valamennyi szláv nyelv szavait, hogy a kölcsönös megértés megvalósuljon, vagy pedig létrehozni egy olyan szótárt, ami a szókészletben is egységet teremtett volna. Kois szótára nem ezt az egységet volt hivatva megteremteni. Mindkét munka úttörő jellegű volt a maga nemében, több-kevesebb hiányossággal. Herkel' és Kois célkitűzéseinek megvalósulása azonban nemcsak munkájuk tudományos megalapozottságától függött, hanem nagyrészt a korabeli politikai-társadalmi viszonyoktól. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a történelmi tényezőket, amelyek a XIX. sz. első felében hatottak, és a már nyelvileg elkülönült szláv népeknek különböző társadalmi és kulturális feltételeket biztosított. Jelentősebb munkák egy szláv mesterséges nyelvvel kapcsolatban a többi szláv népek között nem jelentek meg. Talán a szlovákhoz hasonló kedvezőtlen nemzeti nyelvi-kulturális feltételek késztették a szlovén irodalom- és nyelvtudomány első művelőit arra, hogy megelőzve más nagyobb szláv népeket, saját népük nyelvének művelésén kívül foglalkozzanak össz-szláv jellegű nyelvi problémákkal. J. Japelj és B. Kumerdej például öszszeállítottak egy összehasonlító szláv nyelvtant. [10] Amikor megalkották közös szláv helyesírási rendszerüket, arról ábrándoztak, hogy ugyanúgy lehetséges lesz egy közös szláv nyelv szabályainak a lerakása. A XIX. század elején B. Kopitár, akárcsak jóval előtte Schlözer, szintén észrevette, hogy a különböző helyesírás mennyire elkülöníti, sőt távolítja •288