Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

A köznapi tudatnak „józan ész"-ként való felfogása szintén elég gyakori a filozófiában. Gramsci egymaga is több értelemben használja a fogalmat. Egyik helyen a köznapi tudattal azonosítja, máshol ,, . . . mint jóindulatúan elnéző megvetését a zavarosságnak és mesterkéltségnek" [2]. Hernádi Miklós nemrég megjelent könyvében is utal rá, hogy bár a nem köznapi tudattartalmak magasabb szintűek, mégis a köznapi tudat józansága felette állhat bizonyos hamis, áltudományos koncepcióknak [3]. Az irodalomban is sok példát találunk arra, hogy a józan észt vagy népi bölcsességet képviselő egyszerű ember fogalmazza meg a leglényegesebb gondolatokat, összefüggéseket, s amikor mindennapi életünkben gyakran hivatkozunk a józan paraszti észre, valójában a köznapi tudatnak erre a pozitív vonására gondolunk. Amellett azonban, hogy igen értékes lehet az ösztönösen megfogalmazott népi bölcsesség, bizonyos esetekben gátja is lehet a társadalom fejlődését szolgáló, azzal együtt járó, s a köznapi szinten nehezen felfogható eszmék terjedésének. Lukács György fogalmazza meg először egyértelműen, hogy a józan ész nem meríti ki teljesen a köznapi tudat fogalmának tartalmát, csupán annak lényegi összetevője, szemléleti módja [4], A köznapi tudat értelmezését illetően napjainkban is gyakori az egyoldalú felfogás, különösen a köznapi szintű megfogalmazásokban. Sokszor felmerül egyszerű azonosítása a vallásos tudattal, közhelyekkel, babonákkal vagy hiedelmekkel. Problematikusabb, ha bizonyos tudományokkal foglalkozó kutatók nem veszik figyelembe a másik tudomány eredményeit, s azon az alapon, hogy e kérdést egyik tudomány sem oldotta meg eddig, a köznapi tudatot azonosítják a hiedelemrendszerrel [5]. Bár a köznapi tudat kutatásában több tudományágnak vannak jelentős feladatai, a köznapi tudat fogalmának, társadalmi szerepének megítélése filozófiai probléma, s ezért ennek elméleti megoldása, kidolgozása a filozófia feladata. A marxista filozófia eddigi eredményei alapján megállapíthatjuk: ahogy a társadalmi tudat a társadalmi tevékenység terméke és — végső soron — a társadalmi lét tükröződése, a köznapi vagy mindennapi tudat az emberek mindennapos gyakorlati tevékenységének terméke, e tevékenység tükröződése s egyúttal ennek szabályozója. Emiatt is nem szüntethető meg, a társadalmi tudat ,,örök" alkotóeleme. Minden társadalomban jelen van, bármilyen fejlettségi szintű is az, s minden embernek van köznapi tudata, tehát nem csupán az alacsony kulturális szinten élő emberek sajátja. Tartalmilag egészében sem pozitív, sem negatív, különböző értékű elemeket tartalmaz, mint: a köznapi tevékenységhez szükséges praktikus ismeretek, egyszerű tudományos elemek, életbölcsességek, szokások, hagyományok, beidegződések, babonák, előítéletek. E viszonylag általános tartalmak, szerkezeti elemek szerepe, súlya az egyes emberek vagy társadalmi csoportok tudatában lényeges eltérést mutat. Amint a társadalmi tudat általában, a köznapi tudat is a társadalmi lét által megbatározott. Viszonylagos állandósága mellett változik is a történelmi fejlődés következtében. Marx, Engels és Lenin is hangsúlyozza, hogy egy adott 26