Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

b) Bitók, vészek, tüzek, földúlt házak felett, bensőnkben a Kereszt romlásba enyészett. (V znutrenji cloveka je zegnjil Bozji Kriz, zverh galgah, kuge, jognja i podertinah hiz.) az Ady-strófa: Iszonyú dolgok mostan történülnek, Népek népekkel egymás ellen gyűlnek, Bűnösök és jók egyként keserűinek S ember hitei kivált meggyöngülnek. A fentihez hasonló, a motívumrendszerben fellelhető rokonvonások mellett — amelyek a tüzetesebb filológiai vizsgálódás számára kínálnak még eredményeket — az Ady-líra inspirációját sejthetjük abban is, hogy Krleza — Adyhoz hasonlóan — a nyelvi archaizálás eszközéhez nyúlt a költői mondanivaló adekvát kifejezési rendszerének megteremtésekor, továbbá, hogy a Kerempuh-balladák középponti tematikájává a Gubec-hagyományt tette, amely a XIX. és XX. századi horvát irodalomban éppúgy a progresszió jelképévé lesz, mint nálunk a Dózsáé [9]. Az adatok még nyilván szaporíthatok, sőt a téma teljességre törő feldolgozása arra a kérdésre adhat majd választ, hogy a Krleza-művek magyarságélményében, milyen helye, szerepe van a magyar irodalomismeretnek. E munka elvégzése természetszerűen kezdődhet Krleza és a magyar irodalom kapcsolatának történeti áttekintésével . . . * Az első tisztázandó kérdés az lehet: mikorra tehető Krleza magyar irodalommal való ismerkedésének kezdete? A Zászlók idézett soraiból [10] arra következtethetnénk, hogy már zágrábi alsós gimnazistaként megtanult magyarul, s eredetiben olvashatta Mikszáth, Jókai, Petőfi, Vörösmarty műveit — lévén, hogy Kamill Emericzy modellje elsősorban maga az író. A feltételezésnek azonban ellentmond Krleza egy személyes közlése, mi szerint a magyar nyelvet pécsi hadapród korában tanulta meg, s első magyar memoritere ez a mondat volt: „A kis-ázsiai görög városok elvesztették függetlenségüket." Ha viszont arra gondolunk, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum Krleza-kiállításának (1973) egyik érdekes dokumentuma egy magyar nyelvű levél volt, amelyet néhány év előtt Guelmmo Sándor újvidéki kutató is megtalált a Ludovika irattárának a Hadtörténeti Intézetben levő anyagában, s amely alatt Krleza édesapjának aláírása olvasható, úgy arra kell gondolnunk, hogy a családban nem volt ismeretlen a magyar nyelv, s így esetleg otthon is kézbe vehette már a fenti szerzők műveit. Az édesapa magyar nyelvismerete mellett szólhat az állami tisztviselői állás is, amelyet „városi felügyelői" minőségben betöltött. Az említett levél aláírása alatt olvasható — megint csak magyarul — ez a foglalkozás jelölés is. 213