Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

tetlenségét éppen úgy szimbolizálja ez a képi jelelem, mint azt a tényt, hogy sohasem részrehajló (Vö. Kircher, Oedipus, Roma, 1652. II. 500.). Az igazságot jelképező ábrázolásokban tovább vállalta ez a képi elem eredeti szimbolikus jelentését és közlő értékét. Jól mutatja ezt Co­menius képe, ábrázolása is az Orbis Pictus lapjain. Comenius csak utal ennek a képi elemnek szimbolikus jelértékére: a képhez társított szöveg­ben ugyanis csak ezt olvashatjuk: az igazság megtestesítője (a női alak) négyszegű kövön ül: állhatatos, elveiben megingathatatlan. Ez a négy­szegű, tömör, szilárd kődarab, mint rajzi elem és jelképi eszköz árnyal­tabb jelentéseket is hordozott egyes ábrázolásokban: Pierius szerint (Hieroglyphica 1626. Cap. XXII.) már általában az állandóság, a tartós­ság, az állhatatosság, a megrendíthetetlenség elvont fogalmakat volt hi­vatva az absztrakciók szintjéről átemelni a konkrét szférákba (vö. 14. kép). Boudard művében (Iconologie, 1759. III. 109. 1144.) a cubus, a négy­szegű kő más képi elemekkel (oszlopok, feketeruhás női alak) társítva az emberi állhatatosság és elvi szilárdság jelzésének a szerepét vállalja (vö. 15. kép). Azt is megfigyelhettük a közölt képeken, hogy az egyes képi, rajzi elemeknek, jelképszerű formáknak nemcsak önmagukban van jelző, köz­lő értékük, hanem több képi, rajzi elem összekapcsolásában megvalósuló jelzésrendszerben is. Amikor az ókor embere és művésze képileg is megszemélyesítette az igazság fogalmát, a görögök Themisz, a rómaiak Justitia istenasszonyt ábrázoló női alakot állították az ábrázolás központjába. Később az eré­nyeket (bátorság: Fortitudo; bölcsesség: Sapientia; mértékletesség: Tem­perantia; a szorgalmasság: Diligentia; igazságosság: Justitia), s az egyes tudományokat (dialectica, retorica, medicina, jus canonicum, jurispru­dentia) megjelenítő allegorikus és szimbolikus ábrázolásokban is a fia­15. kép 204

Next

/
Thumbnails
Contents