Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

A jelentésben a világgazdasági válsággal magyarázza ,,a jelenlegi társadalmi, állami berendezkedéssel elégedetlenkedők számának növekedését". A klérus és a helyi reakció nem nézte tétlenül a szélesedő propagandát, a fokozódó ellenállást. A megyei reakció beindította terrorgépezetét. Segítette ebben őket az 1932-ben országosan kiszélesedő hadjárat, amely nagyarányú letartóztatásokban, kommunistaellenes akciókban jelentkezett. Az 1932-es letartóztatások idején az egri szocialisták-kommunisták közül is sokat letartóztattak. Átmenetileg ez a mozgalom továbbfejlődését akadályozta. 1935-től Zbiskó Józsefnek el kellett hagynia a megyét, s így Balázs Ignác lett az illegális mozgalom irányítója. Balázs Ignác a szociáldemokrata pártban nagy gondot fordított arra, hogy megfelelő forradalmi érzelmű elemekből alakuljon ki a vezetés, amely a dolgozó tömegekkel a lehetőségekhez képest, széles kapcsolatokat épít ki [49]. Bár a mozgalom valamelyest visszaesett, mégis eredményeként kell értékelni a szabó munkások 1936. májusi, a cipészsegédek és csizmadiasegédek 1936. szeptemberi, majd 1937. szeptemberi béremelési követelését, illetve a béremelésekért folytatott sztrákjait. Ugyancsak eredményként könyvelhető el, hogy az 1930-as évek közepén, amikor az építkezések fellendültek, az építőmunkások szakszervezete szintén többnapos eredményes sztrájkot folytatott [50]. A Szociáldemokrata Párt agitációs tevékenységét tükrözte a Népszavában megjelent cikkek ismertetése, illetve más, a központ által rendelkezésre bocsátott anyagok propagálása. Ugyancsak említést érdemel az Egri Hangok című megyei újság is, amely először 1936-ban jelent meg (SZDP újság) és a munkásság nyomora és szociális elnyomottsága ellen lépett fel [51]. Eredményesen folyt a Vöröskereszt-bélyegek terjesztése is, amellyel a baloldali szociáldemokraták, a kommunisták foglalkoztak [52]. Az 1938-as év újabb nehézségeket hozott az egri munkásmozgalomra. 1938. februárjában választást tartottak (ekkor kb. 150 tagja volt a pártnak), amelyből a baloldal került ki győztesen. A harcos forradalmi érzelmű munkáscsoport azonban nem számított arra, mit jelenthet ez a mozgalom számára. Személyi ellentét alakult ki Okos és az új vezetőség között. Okos Miklós feljelentést tett a központban, kommunistáknak minősítve az új vezetőséget, aminek következtében még fokozottabban megindult a rendőrségi ellenőrzés, a retorzió. Előadásokat nem tarthattak, a propaganda munka erősen visszaszorult, amit tényleg akartak, vagyis hogy intenzívebbé tenni a pártéletet, továbbszélesíteni a mozgalmat, ez éppen az előbbiek miatt nem sikerült. A Szakszervezeti Központból Szeder és mások lejöttek, lemondatták a vezetést és megfenyegették őket a rendőrséggel [53] Magyarország hadbalépése a hitleri fasiszták oldalán még tovább súlyosbította a dolgozó nép helyzetét és fokozta az ellenállást. A Heves megyei klérus és reakció a kormány nemzetvesztő politikájához csatlakozva hirdette és indokolta a háborúban való részvétel jelentőségét. Különösen az 1941. június 27-i eseményeket, Magyarországnak a Szovjetunió elleni 2*