Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

Ezért az 1. és a 2. osztályban minden órán, a 3. és a 4. osztályban is nagyon gyakran szerepelt manipulációs tevékenység. Első a feladattal kapcsolatos tájékozódás (ezen a fokon az érzékelés, észlelés fejlesztése kerülnek előtérbe). Ez gyakran még irányított, esetleg félig önálló munkában. Majd a hangos beszéddel kísért és az e nélküli műveletvégzés következik (természetesen, ha kell segítséggel, figyelembe véve, alkalmazkodva az egyéni különbségekhez). Itt szeretném megjegyezni, hogy ez a fokozat nagyon sokrétű és tanulónként is változó előkészítést igényel. Tapasztalatunk szerint az utasítások értése még nem mindig jelenti azt, hogy a tanuló el is tudja mondani, értelmesen meg tudja magyarázni mit is csinált? Sokaknál ez a két fokozat (a hangos beszéddel kísért és az e nélküli műveletvégzés) felcserélődik, másoknál együttesen fejlődik, de egy viszonylag hosszú folyamat. A pedagógus jó munkája elősegítheti, gyorsíthatja kifejlődését, de ezt az utat lehetőleg sok önálló tapasztalatszerzéssel kell minden gyereknek végigjárnia. Ezt követi a cselekvés végrehajtása (önálló munkában). Végül az értelmi műveletek gondolati végrehajtása következhet (önállóan, tanári segítséggel, kinek mire van szüksége). Absztrahálásról ebben az életkorban minden gyereknél még nincs szó, sok esetben megelégszünk azzal, ha a tanuló egy alakzat ismertetőjegye alapján végzi a válogatást, mások képesek az összefüggéseknek nemcsak a megfigyelésére, hanem a következtetések levonására, szabályok elmondására és megfogalmazására (egy szabály többféle leírására is). Eddigi gyakorlatunk azt igazolta, hogy az önállóságra nevelésben is az egyéni különbségek figyelembevétele szükséges tényező. Ezért volt gyakori, hogy azonos időben is különböző, ún. differenciált munkát végeztek tanulóink. Ennek formái: a legügyesebbek kaptak egy munkalapot, az ezeken levő utasításokat, feladatok megoldását követték a fokozatosan nehezedő feladatok (pl. könyvből, vagy előre elkészített feladatlapokon); a lassabban, de jól dolgozók munkával való ellátása is hasonió módon történt; az érdeklődő, de nehezebben tanulók önállóan kezdik a munkát, ha hibáznak a pedagógus segítségével a fokozatosan nehezedő feladatokon gyakorolnak. A leggyengébbek a pedagógus irányításával, utasításai alapján részükre külön készített munkalapokkal dolgoznak. Ezért terveztük már a felkészüléskor, hogy az önálló tevékenységi formák mikor és hogyan kapjanak teret és szerepet a különböző óramodellek keretében: az ismeretszerzésnél, a gyakorlásnál vagy az alkalmazás fázisainál. Közvetlen cél: a kapott feladat megoldása, illetve a problémahelyzetekre válaszkeresés. A további cél: a problémamegoldó képesség, az alkotó gondolkodás fejlesztése. Eredményre akkor jutottunk, ha olyan problémából indultunk ki, amelyet a tanulók még meg tudtak oldani, erre az alapra építettük azt 11 161