Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

azokkal szembeállítva, megváltozott kontextusban történik. Az óratervben a járulékos feladatként — kivételt képez az óraközben szükségessé váló, korrekciós célokat szolgáló ismétlés — szereplő grammatikaoktatást is meg kell jelölni, de nyilvánvaló, hogy a legkörültekintőbb tervezést az új nyelvtan mint a tanítási óra fő feladata igényli: Az LGT és a GLT típusú tématerv szerinti grammatikaoktatás lényegében véve azonos módon történik, az eltérések elsősorban csak az új struktúrákhoz felhasznált lexikai egységek különbözőségéből adódnak. Az LTG — a grammatikai anyagot a receptivitás szintjén hagyó — típusban is benne van a grammatikaoktatás minden lényeges fázisa, de az iniciális prezentáció módja — amely ilyen esetekben inkább szöveghez, mint szituációhoz kötött —, a gyakorlatok fajtái, de főként aránya és intenzitása eltér az előző két típustól. Minthogy az általános és a középiskolai angolnyelv-oktatás fő feladata a gyakorlati célok (produktív, elsősorban szóbeli nyelvi tevékenységi formák) megvalósítása, fejtegetéseimben a szöveg előtti, a szintetikus olvasást megelőző grammatikaoktatásra mint korszerűbb, de nehezen terjedő feldolgozási módra szorítkozom. Az óraterv a tématervre támaszkodva, annak pontjait tovább részletezve, az apróbb részek, lépések graduációjára gondosan ügyelve, elsősorban a hogyan kérdésével foglalkozik, amelyben a hogyan tanítani a hogyan tanulni függvénye. 1. Az óratervben a tanár a tématervben feltüntetett, indukciós bázisként szolgáló mikroszituációból kiindulva kidolgozza azokat a helyzeteket, szemléltetési eljárásokat, amelyeknek a segítségével a tanítási órán az új nyelvtani struktúrák jelentését közvetíti. A nyelvi formák funkciójának a prezentálása lényegében kétféleképpen történhet: — a fizikai valóság elemeinek, jelenségeinek, relációinak (konkrét tárgyak, személyek, cselekvések, történések, tulajdonságok vagy a valóság képi mása, gesztusok, mimika stb.) a segítségével; — nyelvi (idegen nyelvi vagy anyanyelvi) eszközökkel. A magyar anyanyelv segítségét csak akkor vesszük igénybe, ha a szemléltetés (a legtágabb értelembe véve) és az idegen nyelvi eszközök (szinonima, antoníma, körülírás stb.) nem vezetnek célhoz. (Minderről persze nem a tanítási órán, hanem az óraterv készítésekor dönt a tanár.) 2. A formát és a funkciót egyesítő, szituáció(k)ba helyezett mintamondato(ka)t imitatíve és intuitíve tanulják meg a tanulók. A mintamondatok célja kettős: közvetlen és közvetett. Konkrét nyelvi anyaguk közvetlenül felhasználható a gondolatoknak az adott idegen nyelven történő kifejezéséhez; közvetve pedig a kreatív [8] nyelvhasználatot segítik, mert ,,ad analogiam" számtalan más, hasonló formájú struktúra szerkeszthető, elvonhatok belőlük a modellek, amelyek a tanítási óra következő fázisában folyó tevékenység alapját képezik. 3. A modelleken végzett műveletek elsősorban a forma begyakorlását célozzák, bár bizonyos fokig a forma és a funkció egysége a gyakorlás ezen szakaszában is biztosított. A szituációhoz vagy általában a nagyobb kontextushoz nem kötött modelles gyakorlatok, bármennyire mondatközpontúak legyenek is, alig lépnek túl az öncéh' ^rammatizáláson, noha azt ma152