Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

tási intézményekben folyó ilyen irányú nevelőmunkát. Megjelent számos olyan tanulmány, mely a szocialista hazafiság, proletár internacionalizmus kérdéseivel foglalkozik, közöttük dr. Király István kötete Hazafiság és forradalmiság címmel, melynek megítélése egyáltalán nem egyértelműen pozitív, ahogyan arra rámutat Pozsgay Imre: A fogalmak tisztázásáért címmel a Népszabadság 1975. január 8-i számában. Az egyetemeken, főiskolákon klubrendezvények, vitakörök témájaként szerepel, egy-egy filmankét vagy tévéjáték kapcsán újra meg újra felmerül úgyis, mint „kényes kérdés", mely összefüggésbe hozható napjaink politikai problémáival, etikai kérdéseivel, a generációs ellentétekkel éppen úgy, mint nevelési vagy gazdasági gondjainkkal. A rádió és a televízió is számos műsorával, sorozatával (pl.: „Nem térkép e táj") direkte, vagy indirekt úton igyekszik hatni a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus szellemében. Különös figyelmet érdemel e téma ma, amikor a felszabadulás 30. évfordulóját köszöntjük, amikor helyi és országos rendezvényekre, megemlékezésekre, ünnepségekre kerül sor, melyek jó szolgálatot tehetnek a közös ügynek, de ugyanakkor újabb problémákat is szülhetnek. Különösen fontos foglalkozni azzal a pedagógusképző intézményekben, az új ember kovácsát képező műhelyekben, megyek hallgatósága a jövő pedagógustársadalmát alkotja, annak a rétegnek biztosít utánpótlást, melynek hivatásából adódóan is szent kötelessége a szocialista haza és a proletár internacionalizmus szellemében való nevelés. Vajon, hogy állunk e téren mi ma az egri Tanárképző Főiskolán, hogyan értékelhetjük, a pedagógusjelöltek vélekedését, állásfoglalását, tetteit szocialista hazánkkal, illetve a proletár internacionalizmussal kapcsolatban? Az őszinteség arra késztet, hogy nyíltan valljunk problémáinkról is, hiszen ha hallgatunk azokról, maguktól nem oldódnak meg. Nyílt színvallásra, a problémák őszinte feltárására, önvizsgálódásra ösztönöz bennüket az állásfoglalás is. A dokumentum nyilvánvalóan minden olvasóban számos gondolatot ébresztett. Ez a dolgozat is egy olvasó gondolatait summázza. Nevelés — szocialista hazafiságra nevelés — főiskolai ifjúság Nagyon sokan — főleg a nyugati országokban — vélekednek úgy, hogy az egyetemek, főiskolák hallgatósága olyan felnőtt emberekből áll, kiket már nem kell, illetve nem lehet nevelni, hogy a 18—25 éves fiatalok olyan kialakult személyiségek, kikre a legintencionálisabb nevelési tényezők is hatástalanok. A fentiekkel szemben közismert az a megállapítás, hogy még az idősebb emberek is alakíthatók. A permanens nevelés lényege éppen abból a felismerésből következik, hogy az embert érő hatások életünk végéig formálják személyiségünket. A hatások milyenségétől függően módosul a jellem, a személyiség erkölcsi arculata, világnézete. Az előzőekkel szemben éppen az a megállapítás látszik helyesnek, hogy különösen fontos feladat vár nevelési vonatkozásban a felsőoktatási 104