Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

után a reggeli 16 fokos hőmérsékletet a déli észlelési időpontra 31,0 fokos hőség követte. Júliussal kapcsolatban fel kellett adnunk eddigi megfigyelésünk alapját: mert 15—19-e között, a négy hőségnap alkalmával éjjel sem hűlt le a levegő 20,0 °C alá. Ám augusztus 16-án a 33,5 °C-t a következő napra virradó éjszakán 17,0 fokra hűlt le a levegő, ami kellemes felüdülést okozott. Szeptemberben gyakoriak voltak a napi 25 fokos maximumok, amiket 10 fokos reggeli hőmérséklet követett. Hőmérsékleti határértékek A következő jellegzetes napok tanulmányozása azért hasznos, mert segítségükkel minőségileg különíthetjük el, illetve tagolhatjuk az időjárást. A különböző határértékek közé eső eme rokon tulajdonságú napok száma vagy hiánya segítségével jól jellemezhetők az egyes hónapok, méginkább az évszakok. Januárban a 16 fagyos nap azt eredményezte, hogy enyhe volt az időjárás, a hónap közepén akadt csupán négy zord nap. Február is enyhének bizonyult, akkor egyetlen zord vagy téli napot sem észleltek, fagyost is csak 12-t. Márciusban is pontosan ennyi volt a fagyos napok összege. Április tavaszias jellegét nem bontotta meg sem fagyos, sem nyári nap. Május már melegebbnek hatott, mert 3 nyári napot is produkált, amikor a maximum 25 fok fölé emelkedett. Júniusban a 19 nyári nap mellett 2 hőségnap is akadt, ez pedig ritka jelenség ebben a hónapban. Július kiugró értékeket hozott, a sok nyári nap mellett a hőségnapok száma elérte a 9-et. Az időjárás jellege augusztusban is alig változott, mert még akkor is 6 hőségnapot jegyezhettek fel. Szeptember már csalódást keltett, mivel a hó eleji 6 nyári napot alacsonyabb értékek követték, sőt, egy fagyos nap is beékelődött közéjük. Az októberi hőcsökkenés előidézésében annak is szerepe van, hogy a fagyos napok száma 7-re szaporodott. A novemberi 13 fagyos nap megfelelt a sokévi tapasztalatnak. Decemberben 18 alkalommal mértek reggel 0,0 fok alatti hőmérsékletet, köztük két alkalommal —10,0 fokos hideget. Az év jellegzetes napjai közül csupán a hőségnapok nagyobb gyakorisága tűnik fel. Tenyészidő hőösszegei Mivel Eger gyümölcs- és szőlőtermelő vidék központja, tanulságos lehet az egyes hónapok hőösszegeit figyelemmel kísérni. Hónapok: IV. V. VI. VII. VIII. IX. Évi: Hőösszegek: 393,1 + 511,3 + 630,2 + 731,0 + 613,4 + 409,4 = 3 288,4 °C Ezek a hőösszegek mind a szőlőkultúrának, mind egyéb gyümölcsök fejlődésének megfeleltek. 33* 515