Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

értékét, 5 °C-t. Az adatokból látható, hogy a tó vize teljes tömegében felmelegszik, és a fenékvíz hőmérséklete is meglepő gyorsasággall követi a léghőmérséklet emelkedését. A víz mélyebb rétegeiben tárolt hőmennyiség viszont elegendő ahhoz, hogy nyár folyamán a tó vizét hűvösebb periódusokban sem engedi lehűlni. Ez a rövid időtartamú méréssor természetesen nem ad teljes képet az Arlói-tó és a környékének klimatikus és mikroklimatikus viszonyairól, mindössze nagyon kis bepillantást enged meg. A következtetések levonásánál is rendkívül óvatosnak kell lenni, azonban egy néhány tény is nyilvánvaló. Az Arlói-tó fekvése, helyzete rendkívül kedvező. Ózd, Borsodnádasd egyre fejlődő ipari központok, gyorsan gyarapodó lakosságának közelfekvő, kellemes üdülési centruma lehet. Ennek érdekében már eddig is sok történt, de itt nem a kempingházak, nyaralók építésére kell elsősorban gondolni. A kopár domboldalak fásítása megkezdődött, ezt azonban erőteljesen fokozni lehetne, elsősorban fenyőfa telepítésére kellene a fő figyelmet fordítani. Azért jöhet a fenyő mindenekelőtt számításba, mert a terület talaja rendkívül vékony, sok helyen a talajtakaró hiányzik, így legeredményesebben az erdei fenyő telepíthető. Ez több szempontból is előnyösen befolyásolná a tó és közvetlen környékének klímáját, másrészt a kopár felületeken rendkívül erős a talajerózió, sok helyen az anyagkőzet (homok, homokos agyag) van a felszínen. A lehordott talajt és törmeléket a csapadékvíz az amúgy is eliszapolódó tóba hordja, ezzel ennek a sekély tónak élettartamát jelentősen megrövidíti. Ugyancsak a tó feltöltődésének gyorsaságát csökkentené, ha a már meglevő nádas, hínáros területek terjedését meg lehetne akadályozni. Az 1. ábrán jól látható, hogy már jelenleg is nagy területet foglal el a nádas, sőt, a tó KDK-i része már feltöltődött. A tó alig 100 éves, jelenlegi nagyságát csak a legutóbbi időben érte el, a fenéken ma is 5—6 m már az iszapréteg, tehát az eredeti völgy keresztmetszetében vastagabb a lerakódott üledék, mint a vízréteg. Ez arra enged következtetni, hogy ha az eliszapolódást és a vízi növényzet térhódítását nem tudják megakadályozni, az Arlói-tó igen rövid idő alatt elmocsarasodik. A 2- sz. fényképen jól látszik, hogy a strand kiépített partjainak kivételével mindenütt megjelent szélesebb, keskenyebb sávban a nádas. Ez azt jelenti, hogy a tó környékének kiépítésével egy időben arról is gondoskodni kell, hogy a tó élettartamát meghosszabbítsák, enélkül nem lehet a tavat és környékét az észak-borsodi vidék látogatott üdülési központjává tenni. IRODALOM 1. Jaskó Sándor: A Darnó-vonal. Athenaeum Kiadó Bp. 2. Leél—Ossy Sándor: Az arlói hegycsuszamlás és az általa létrehozott tó. Hidr. Közi. 1949. 151. o. 3. Schréter Zoltán: Borsodnádasd és Arló környékének földtani viszonyai. Földt. Int. 1939—40. évi jelentése I. 4. Tomor János: Borsodnádasd, Arló, Bolyok és környékének földtani viszonyai. Földt. Int. 1939—40. évi jelentése, 739. old. 5. Peja Győző: Suvadástípusok a Bükk északi (harmadkori) előterében. Földr. Közi. 1956. 3. sz. .501