Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

2. kép A Csahó-hegy többszörös suvadása a tó felől nézve. Felszíni elvezetés nem vezetett eredményre, mert a suvadás nyelve mozgott, a;z 1930-as és 50-es évek között 50—

SO métert csúszott előre, a tó homlokrészét is visszanyomva. A kőzettömeg mozgása nem volt egyenletes a nyelv két oldalán, így a kiépített levezetőt nemcsak összenyomta, hanem el is fordította eredeti irányából. A suvadás nyelvének nyugalomba jutását viszont csak a talajvízszint süllyedésétől lehetett remélni, így született a megoldás: a tó vizét bukó vízlevezetővel a mozgó kőzetanyag alatti csővezetékkel vezették el, így a víz közvetlenül az Arlóipatakba jut. Ezzel a tó eredeti vízszintjét 2—3 méterrel süllyesztették, a nyelv mozgása megállt. Jelenleg a tó sehol sem éri el a 4 méteres mélységet, és mivel a bukóakna a felszíni vizet vezeti le, erős az eliszaposodás. A tó hossza 540 m, legnagyobb szélessége 210 m (1. ábra). 1973. június 23—28-ig az I. éves földrajz szakos hallgatók terepgyakorlatát az Arlói-tónál tartottuk meg. Huszonnyolc hallgatóval végeztünk méréseket, feladatként a közvetlen környék morfológiai viszonyainak vizsgálata, mélységmérés, vízhőmérséklet-mérés, és a tó mikroklimatikus hatásának felmérése szerepelt. Ennek megfelelően három csoportot szerveztünk. Tízfős csoport a környék morfológiai jellegzetességeit tanulmányozta, 12 hallgató mikroklimatikus méréseket végzett, és hat fő a tó mélységét és hőmérsékletét mérte. Az első és a második csoport három nap után .495