Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

NÉHÁNY ADAT AZ ARLÓI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK MIKROKLÍMÁJÁHOZ PÁPISTÁNÉ ERDŐS MÁRIA (Közlésre érkezett: 1973. december 20.) Arló környéke a Bükk északi előterében tektonikailag nyugtalan terület. A „Darnó-vonal" vetődéssávjában fekszik, így kialakulására elsődlegesen a vetődések gyakoroltak erőteljes hatást. A vetőrendszer Arló környékén mintegy 10—12 km széles. Ehhez hozzájárul még a harmadkori rétegek különbözősége. Ózd — Arló — Putnok vonalától ÉNY-ra oligocén-, DK-re miocén rétegek találhatók, a kettő között 5—8 km-es sávban e kétféle rétegsor váltakozik. Az oligocént finom homok, homokkő, homokos agyag, a miocént homok, homokkő, kavics, konglomerát, alárendelten agyagos homok és márga képviseli közbetelepült szénrétegekkel. Maga Arló 1 km széles völgyfenéken épült, tektonikus vonalban folyik az Arlói-patak is. A völgy két oldalán lepusztult harmadkori tönkfelszín található jellegzetes kenyér, kúp, vagy harang alakú formákkal. A lejtők meredek, pusztuló lejtők. A völgyek és a tönkök tetőszintje között általában 150—160 m-es magasságkülönbség van. A tönköket kisebb vetők járják át, és patakok szabdalják fel. A laza homokos, kavicsos kőzetanyag a meredek lejtőn megcsúszik, és az oldalak jellegzetes formája a sok kis suvadás. Legtipikusabb suvadásokkal az Arlói-patak völgyére nyíló Szohony-, Csahó- és Benéte-völgy oldalában találkozunk. Ezek közül is a legfeltűnőbb a Szohony-vÖlgy nyílásában Ariótól KÉK-i irányban, a falutól kb. 500 m távolságra a 338 m magas völgyoldal suvadása. A suvadás szakadéka 50—60 m magas, messziről is jól látszó függőleges fal (1. fénykép). Tulajdonképpen a Csahó-hegy oldala csúszott meg, és több egymást követő suvadás alakította ki a mai képet (2. fénykép). A Csahó-hegy et több vetődés járta át, a többszörös vetődés eredményeképpen az oligocén és miocén rétegek egymás mellé kerültek. A hegy NY-i és K-i végén oligocén-glaukonitos homokkő, homok, homokos agyag az uralkodó. Középső, legmagasabb részén miocén-rétegösszlet található szénrétegekkel. A széntelepek feküjében és fedüjében kavics, a hegy tetején homok található. Laza üledékek kötőanyag nélkül (a homok kézzel könnyen szétmorzsolható). A suvadás kialakulásában döntő szerep jut az említett kavicsrétegnek, mert a fölötte levő rétegösszlet, ezen mintegy legördül a lejtő oldalán. A felsorolt alapadottságokhoz antropogén hatás is társult. A múlt század közepén megindult a területen a szénbányászat, .493