Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

A vonalak termekből való leszármaztatását grafikus úton szemléletesen áttekinthetjük az ún termszkéma segítségével. Ebben minden egyes mellékkvantumszámnak (n

2l j) függőleges tengely felel meg, amelyre a különböző főkvantumszámhoz tartozó (cm-'-ben megadott) térmértékeket ugyanazon vízszintes egyenestől számítva lefelé vízszintes vonalkák alakjában rendre felmérjük és az egymással színképvonallá kombinálódó termeket ferde egyenessel összekötjük. A káliumatom termszkémáját a II. táblázatban tekinthetjük át [7]. Ezen látjuk, hogy a kálium vörös rezonanciavonalára v

1 = 4

2SI

/

2 <—> 4

2pi/

2 és v

2 = 4'

2SI

/

2 <—4'-рз

/

з. Itt а <—>• je! azt jelenti, hogy ez a vonal nemcsak emisszióban í

4-), hanem abszorpcióban (-») is megjelenik. A színkép szerkezetének értelmezésére N. Bohr felismerte, hogy a vonal keletkezésekor az atom (molekula) valamelyik különálló (diszkrét) magasabb energia-állapotából alacsonyabb állapotába megy át. E felismerést J. Franck és G. Hertz kísérletei is alátámasztják, amelyek szerint az atom csakis meghatározott értékű, E

k (k = —1, 2 . . .) energiájú állapotokban tartózkodhat. Az elektron E' energiaállapotból E" kisebb energiaállapotba visszajutva a kibocsátott monokromatikus fény v = ш/2л frekvenciáját (amely értelmezésénél fogva a hullámszámmal arányos) az ún. Bohr-féle frekvencia-feltétel szabja meg. E' — E" = h7 (4.4) Ezt az egyenletet alátámasztja az empirikus (4.1) egyenlet, amely szerint a hullámszámot mindig a termek különbsége szolgáltatja. Ha a (4.4) egyenletet összevetjük a Planck-féle egyenlettel, mely monokromatikus fényre vonatkozik ^ hc E = (4.5) Я (h = 6,63 • 10

—:

Mws

2), akkor azt találjuk, hogy egy atomi átmenetkor kibocsátott energia éppen egy fénykvantum (foton) energiájának felel meg, vagyis egy elemi emissziós aktust mindig csak egy foton kibocsátása kíséri. Minthogy v = er, ahol v a v frekvenciájú fény hullámszáma, azért az előbbi egyenlet így is írható: TT

1

' TP" (4.6) hc hc Ezért a (4.1) egyenlet szerint a színképekből kiszámítható T

k term (itt к a négy kvantumszám együttes jelét helyettesíti) az E

k atomenergiával a következőképpen függ össze: T

k = —(4.7) hc A termet tehát az atomállapot energiájának hc-vel osztott negatív értéke adja meg. Ezért a term nemcsak cm1 egységben, hanem más ener.380