Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

1. ábra A (0,0) és (1,0) sáv vonalainak leszármaztatási szkémájából. Sávok jelölése: (v'; v") A rezgési-rotációs, valamint az elektronsáv színképénél is a AJ átmeneteknek megfelelően AJ = -j-l-nél R-, —1-nél P, 0-nál Q-ágat különböztetünk meg. A három ág hullámszámai az (1) egyenlet, valamint a B" és B" tagok figyelembevételével: R-ág A T = J T

e + (B' + B") J + (

В' B") (J + 1)'"... , J = 0, 1, 2 ... m (5) Q-ág A T = zí T

e + (B' — W) J -f (B' — B") J

2..., J=l, 2,... m (6) P-ág JT = J T

e — (B' + B") J -f (В' — B") J

2.. ., J=l, 2,... m (7) Az (5), (6), (7) összefüggések ábrázolásával a Fortrat-diagramot nyerjük. (3. ábra) A Q-ág tehát csak akkor hiányzik, ha az átmenetben szereplő mindkét elektronállapot —-term, ugyanis (4a) miatt AJ — +1 lehet. A molekula-állandók meghatározásánál figyelembe vesszük, hogy a P-ág minden vonalának az R-ágban egy ugyanolyan felső állapotú vonal felel meg. E két vonal hullámszám-különbsége zl

2F"(J)-vel egyenlő. Tehát j

2 F" (J) = R (J - 1) - P (J+ 1). (8) .351