Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

tűk, másrészt gazdaságilag be akarták kapcsolni az országot a korábbi elképzelések, elvek ellenére az osztrák gazdaságba. Egyszóval bekövetkezett az az állapot, amikor a ,,szabadkereskedelem ... a fejlett tőke szabadságát jelentette más országok fejletlen tőkéjével szemben."

3

9 A gyarmati rendszer protekcionista vám- és adószisztémája „normális" funkciójukat (védő, felhalmozó) csak Ausztriára nézve látták el, Magyarországra nem. Itt konzerválták a régi rendet, gátolták a városi lakosság gazdasági fejlődését, ipari lakosság kialakulását. Ezt a kialakulni kezdő városi burzsoáziát találta maga mellett Kossuth a 40-es évek elején, amikor az ország ipari átalakulásának meggyorsításáért, a kapitalizmus fejlődéséért sorompóba lépett. A selyemgyáros Valeróval, 45 után „gyárnoki" engedéllyel rendelkező Ganz Ábrahámmal voltak politikai vezetőinknek kapcsolataik. Az osztrák tőke a jobb értékesítési lehetőségek miatt szintén először lerakatot, majd gyárat is létesített az ország központjában. Ilyen volt az Óbudai Hajógyár/

0 A 40-es években már bizonyos tőkekoncentráció és tőkeösszefonódás is jellemezte Pest-Buda gazdasági életét. Idézzük a pesti József hengermalom név alatt létrejövő részvénytársaság összetételét: 1. 6 pesti nagykereskedő: Wodianer, Kapnel, Malvieux, Burgmann, Appiano, Klopffingger = 34 000 Ft 2. Tüköry és Valero selyemgyárosok = 20 000 Ft 3. 5 nagybirtokos: Széchenyi, Barkóczi, Wenkheim, Zichy, Batthyány 4. 20 kis részvényes és 5. Holzhammer svájci—német cég fedezte a 300 000 Ft alaptőke felét/'

1 Az igény jelentkezése után, alapvető tőke biztosításával, a 40-es években a „gyárak" tömege jött létre Pest-Budán. A régi rendszert már csak erőszakkal lehetett fenntartani, amelyet elsősorban gazdaságilag ásott alá a 40-es évek igénye, ipari fejlődése, amely Magyarországon kívül is az egész birodalomban (olasz tartományok) jelentkezett. A fő cél a birodalom fenntartása volt, ehhez a megfelelő gazdasági alap megteremtése minden áron: a népi- nemzeti törekvések visszaszorításával, vagy egymás elleni kijátszásával. Metternich két osztályra támaszkodott ebben, „a feudális urakra és a tőzsdefejedelmekre", a polgári szabadságjogok, jobbágyság stb. kérdése foglalkoztatta ugyan a császár kormányát, de az nem mert az „izzó vashoz" hozzányúlni, „nehogy hólyagokat kapjon"/'

2 így ez a kérdés, csakúgy mint az önálló nemzetállam, polgári fejlődés, nemzeti ipar stb. megteremtése későbbi időre maradt, s ennek természetes függvénye volt Pest-Buda egyesítése, az ország életében betöltött szerepének emelkedése, amely a század második felében vezet el bennünket fejlődésének igazi kibontakozásához. Ennek csírái, gazdasági, politikai, társadalmi vonatkozásban, korszakunkban alakultak ki. JEGYZETEK [1] Fényes Elek: Az Ausztriai Birodalom statisztikája. 269. lap. (II. Pesth 1842 732 lap.) [2] Fényes Elek: Magyarországnak leírása 399—400. lap. (Pest 1851. I—IV. 1253 lap.) .331