Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

lyét világosan látta, s már ez a tény íratta meg vele Evropa danas (Európa ma) című esszéjét 1933-ban, majd 1939-ben, a nyílt fasiszta diktatúrák előestéjén Banket и Blitvi (Bankett Blitvában) című regényét (itt említhető az 1938-ból való Na rubu pameti, azaz Az értelem határán című műve is), amely — Sinkó Ervin szavaival jellemezve — „a fasizmus dehumanizált világának nagy, szatirikus regénye", s amelynek hősében, Barutanszki ezredesben, nem nehéz a közép-európai fasiszta diktatúrák olyan alakjaira ismerni, mint Horthy, Pilsudski vagy éppen Sándor szerb király. A jelzett időszakban is intenzíven figyeli a magyarországi eseményeket, s naplója tanúsága szerint 1941-ben, vagy 1942-ben is épp olyan tisztán látja a Horthy-Magyarország társadalmi-politikai képletét, mint 1920-ban. 1942-es naplófeljegyzésében olvassuk: „most... a Drávától északra ismét delírium tombol". A felszabadulást követő évtizedekben — egészen napjainkig, háromirányú tevékenység jellemzi Krlezát: elsősorban a Jugoszláv Lexikográfiái Intézet vezetése, aztán a felszabadult Jugoszlávia sematizmustól mentes, de szigorúan szocialista elkötelezettségű művészeti élet fejlesztése, s végül, de egyáltalán nem utolsósorban, a szépírói tevékenység. Két monumentális müve (Aretaeus, Zászlók, horvátul Zastave) az életmű betetőzése. Az Aretaeusban „az európai civilizáció erkölcsi számvetését" írta meg (Josip Vidmar szavai), az 1938-as Európa már infernális vihart sejtető atmoszféráját megjelenítve. Antifasiszta fogantatását az 1933-as Evropa danas című esszé körül kell keresni, de nyilván benne vannak a második világháború őrületének élményei is. A drámában — mintegy végső tanulságképpen — azt hangsúlyozza: noha Európát háromezer éve kínozza és tartja rettegésben a gorilla-barbarizmus, mégis megvan az ellene való aktív fellépésnek a lehetősége, sőt! a civilizált Európa számára ez az egyetlen lehetséges alternatíva — hisz „éppen a fasizmus tanította meg Európát a humazimus aktív és morálisan következetes védelmére". (Almási Miklós szavai.) A Zászlókról már korábban szóltunk, a magyar élményanyag kapcsán, itt még Sime Vucetic méltató, a regény leglényegét érintő sorait idéznénk: „Más környezetben mozogva, immár nemcsak a horvát Zagorjéban vagy a népi Zágrábban, a kereskedő-agrami rétegben, a horvát provinciában, Krleza új, a Zászlókig kevéssé ismert valóságot nyújtott ebben a regényében. Hogyan írja le például a Dunát Budapestnél! És Pestet! A Zászlókban leírt Duna és Pest Krleza művének mint egésznek új komponense. Mint Solohov a Donját vagy Maupassant a Szajnáját, Krleza; úgy fedezte fel a Dunát a horvát irodalom számára. Talán a magyar irodalomban sincs Pestről és a Dunáról ilyen valóban lenyűgöző erejű bizonyság, mint itt. . . Krleza villámgyors, látomásos tekintete a Dunántúltól a Balkánig, Pesttől és Belgrádtól Makedóniáig olyan ember pillantása, aki úgy ismeri ezt a térséget, mint valami egykori író a maga kicsiny faluját.. .176