Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

— társak szemben állnak egymással (4—5 m), mindkettőnél labda, Labdafeldobás a fej fölé, átfutás a társ helyére és a labda elkapása, — a társak egyirányba néznek (távolság köztük 3—4 m), a hátul levő az elöl álló lábai között előre gurítja a labdát, akinek azt meghatározott távon belül el kell fognia, — a labda átdobása a kapufa vagy kihúzott zsinór fölött és elkapása a túloldalon. Gyorsasági gyakorlatokat mindig pihent és jól bemelegített állapotban levő gyerekekkel végeztessünk. Az állóképesség — amint a kutatások is igazolják — a leginkább fejleszthető képesség. A fiatal gyermekek esetében azonban igen nagy körültekintésre van szükség, hogy ne kövessünk el végzetes hibát. Az állóképességi munka — mint azt az előbbi részben említettem — nem jelent nagy erősségű ingert a szervezetre, de a terjedelem nagysága következtében a terhelés mégis nagy. Ez a huzamosabb ideig tartó terhelés a szívre, a keringési szervekre és az amúgy is fokozott anyagcserére, valamint az idegrendszerre hat. A gyermek szervezete számára az intenzív állóképességi munka megoldhatatlan feladatot jelenthet. Mit tehetünk akkor ebben a korban, az állóképesség fejlesztése terén? Van-e egyáltalán mód arra, hogy e képesség fejlesztését 6—10 éves gyerekeknél elősegítsük? Véleményem szerint a válasz egyértelműen igen. Ha megfigyeljük a kisgyerekeket játék közben, feltétlen észre kell venni, hogy meglepően hosszú ideig képesek sok mozgással járó feladatok elvégzésére. Azt is észre kell azonban venni, hogy a játék mozgásanyaga még a legönfeledtebb játszadozás közben is gyakran változik. Véleményem szerint az állóképességi munkánál éppen ebből kell kiindulni. A munkát a játékosság, a sokrétűség és érdekesség jellemezze. Semmiképpen sem elfogadható ma már az a tétel, miszerint a gyerekek részére jelentős terhelést biztosító állóképességi munka megengedhetetlen. Mivel az állóképesség elsősorban a keringési rendszer függvénye, amely az élettani vizsgálatok szerint gyorsabban fejlődik, mint az izomzat tömege, van lehetőség az állóképesség fejlesztésére. A jól fejlett keringési rendszer könnyebben tudja kiszolgálni a kisebb izomtömeget és ezért nem fáradnak el az egész napon át játszadozó, futkározó gyerekek. Milyen mozgásanyagot használhatunk fel a cél érdekében? — Olyan játékokat, amelyeknél a mozgásokat nem nagy intenzitással kell végrehajtani, és játék közben van idő a szervezet bizonyos felüdülésére, pihenésére. Az érdeklődés fenntartása érdekében célszerű az egész játék keretén belül két-három hasonló típusú játékot alkalmazni. — Felhasználhatjuk az állóképesség fejlesztésére a gimnasztika gyakorlatanyagát is. Ez úgy oldható meg, ha az egyes gyakorlatokat egyszerű mozgással, akár helyben futással is összekapcsoljuk. Az ilyen összekapcsolásoknál tartsuk szem előtt, hogy az egyes gyakorlatok más-más izomcsoport foglalkoztatásával biztosítják a megfelelő terhelést. A gyakorlatok legyenek egyszerűek, amelyek végrehajtása nem igényel különösebb figyelmet a gyerekeknél. 117