Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

dasági hivatal, s az oktatói létszám fejlődése személyügyi előadó beállítását is szükségessé tette. 1952-ben a levelező létszám nagyarányú növekedése a tanulmányi osztályon külön levelező csoport létrehozásához vezetett. Közel 20 éven keresztül — a létszámingadozásoktól eltekintve — ez a szervezeti felépítés volt jellemző a főiskolai ügyintézésre. 1965-től a megnövekedett adminisztráció és szerteágazó ügyintézés kiszolgálására kezdett kiépülni az igazgatói titkárság, majd 1969-ben sor kerül a, főigazgatói hivatal megszervezésére is, mely magában foglalta a tanulmányi osztályt és a titkárságot. A főiskolai oktató-nevelő munka fejlődése és bonyolultabbá válása már 1951 őszén szükségessé tette igazgatóhelyettes beállítását. A levelező létszám ugrásszerű megnövekedése 1959-ben a második igazgatóhelyettesség megszervezéséhez vezetett, majd a gyakorlati képzés feladatainak növekedése 1972 januárjában a harmadik igazgatóhelyettesi megbízás kiadását is indokolttá tette. Az állami vezetés munkájának minisztériumi elismerését mutatta, hogy 1968-tól a főiskolák vezetői főigazgatói címet kaptak. A főiskola irányítása kezdetben az igazgató, a párttitkár és az ifjúsági vezető kezében összpontosult. A kis létszámú oktatói kar rendszeresen tartott tantestületi értekezletet, s így a felsőbb rendelkezésekről, s a főiskola mindennapi problémáiról minden oktató közvetlenül értesült és közvetlenül részt vett annak megoldásában is. A tanári létszám növekedésével 1952-től 'kiépültek a több oktatóval dolgozó tanszékek, s az össznevelőtestületi értekezleteket felváltották a tanácsülések. A főiskolai tanácsnak az intézmény állami, párt-, szakszervezeti és ifjúsági vezetőin kívül a tanszékvezetők voltak a tagjai. Ez a szám a tanszékvezetők létszámától függően változott 1972-ig, s bár demokratikus testület volt, végeredményben az intézményben elfoglalt pozíció szabta meg, hogy ki lehet tagja. Az új főiskolai szervezeti szabályzat érvénybe léptetésével 1972-től a tanácsnak vannak választott és kijelölt tagjai. Az 1972—73. tanévben a főiskolai tanács 46 tagjából hivatalból van jelen 28 fő, a főiskolai dolgozók választott képviselője 6 fő, az ifjúság képviselője 12 fő. A tanács a főiskola legfőbb irányító testülete, melynek döntési joga van a főiskola belső életének minden fontosabb kérdésében. Az intézmény szervezeti életének fejlődése azonban szükségessé tette egy szűkebb operatív testület, a főigazgatói tanács kialakítását, mely rendszeres időközönként ülésezve tanácsadóul szolgál a mindenkori állami vezetőnek. Ennek a főigazgatón és a főigazgató-helyetteseken kívül tagjai a főiskola párt-, szakszervezeti és KISZ-titkára, a főigazgatói hivatal vezetője, a gazdasági igazgató, gyakorlóiskolai igazgató és a személyzeti vezető. A főiskolai munka egyes részterületeinek irányítására a főigazgatóság bizottságokat hoz létre. Ezek közül — fontosságát tekintve — talán legjelentősebb a nevelési bizottság, mely elvileg meghatározza és gyakorlatilag koordinálja a tanszékeken folyó nevelési tevékenységet. Elvi irányító szerepe van a tudományos bizottságnak, mely csaknem két évtizede működik a főiskolán, és jó néhány kandidátusi, illetve doktori disszertáció megszületésénél bábáskodott. A kulturális bizottság kimondottan operatív jellegű, melynek alapvető feladata a szerteágazó főiskolai kulturális élet 72