Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

nyos bizottságban nincs képviselve a hallgatóság, de a tudományos diák­köri tanács teljes mértékben a hallgatók irányítása alatt áll. A hallgatói Önállóság, öntevékenység fejlesztése, az intézményi de­mokratizmus megvalósítása jelentős mértékben attól függ, hogy tanszé­keink és a hozzájuk tartozó hallgatók között milyen a viszony. Tanszé­keinktől azt kértük, hogy spontán példájukkal és tudatos ráhatásukkal vonják maguk köré és neveljék a szocialista demokrácia szellemében hall­gatóinkat. Az oktatók és hallgatók közötti, intézményünkben kialakult ed­digi munkatársi kapcsolat jó alapot nyújtott arra, hogy szilárd tanári, hallgatói kollektívák alakuljanak ki. Természetesen nem állítjuk azt, hogy nálunk már tökéletesen meg­oldott a nevelés, önnevelés kérdése. Egyrészt még gyermekcipőben jár nálunk is az intézményi demokratizmus, másrészt éppen a kialakulás ne­hézségeiből fakadóan olykor felüti fejét a szabadosság is. Féltő gonddal őrködve az önállóság fejlesztésén, az idősebb, tapasztaltabb ember s a tanár jogán nyesegetnünk kell a vadhajtásokat. Szüntelenül arra kell tö­rekednünk, hogy a diákság vezetői és rajtuk keresztül az egész ifjúság ismerje jogait és tudja kötelességét. E szélesebb jogok és kötelességek realizálása, a diákérdekek demokratikusabb képviselete mindenekelőtt azokon a természetes egységeken, diákközösségeken keresztül érvényesít­hető, amelyekben a hallgatók tömegei nap mint nap tevékenykednek, tanulnak, alakítják társaséletüket. Elsősorban a KlSZ-csoportokban, az alapszervezetekben, a kollégiumokban, a diákság olyan speciális köreiben, mint a tudományos diákkörök, művészeti körök, sportszakosztályok. A szo­cialista nevelőmunka hatékonysága és színvonala emelésének létkérdésévé vált, hogy tartalmasabbá váljon és gazdagodjon ezeknek a közösségeknek az öntevékenysége, belső demokratizmusa, valamint egyenjogú alkotó részvétele az egész intézmény előtt álló feladatok kialakításában. Rövid ismertetésünkből is kitűnik, hogy intézményünk az elmúlt években a párthatározat megjelenése után a Központi Bizottság politikai irányelveinek megfelelően végezte a főiskolai nevelőmunka fejlesztését. Munkánkban mindenkor azt tartottuk szem előtt, hogy az ifjúság neve­lését, problémáinak megoldását csak az ifjúsággal közösen érhetjük el. Eszmei-politikai szempontból szilárd, értelmes, becsületes fiatalságunk van, akik a Magyar Népköztársaság teljes jogú polgárai, s érettek arra is, hogy szavuk legyen saját sorsuk intézésében. Ha tanárképző munkánk­ban, nevelőmunkánkban tovább akarunk lépni, akkor ezt csak a szocia­lista demokrácia állandó és rendszeres fejlesztésével tudjuk elérni. 6. A FŐISKOLA TUDOMÁNYOS ÉLETÉNEK FEJLŐDÉSE A magyar szocialista tudományt az ötvenes évektől kezdve egyre in­kább az jellemezte, hogy azt az általános népgazdasági tervekhez igazodó 57

Next

/
Thumbnails
Contents