Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

A főiskola állami és pártvezetői a főiskolai KISZ-bizottsággal karöltve arra törekedtek, hogy fokozzák a hallgatók önállóságát, ráneveljék őket az intézményi demokratizmusra, bekapcsolják a főiskolai élet minden területébe. Nem mondhatjuk el, hogy ezen a téren már minden problémát megoldottunk, de állandó és kitartó munkával arra törekszünk, hogy a hallgatók tudjanak élni a demokráciával, saját ifjúsági szervezetüket ne csupán politikai ifjúsági testületnek tekintsék, hanem olyan érdekvédelmi szervezetnek is, amelyen keresztül beleszólhatnak az intézmény életébe. Magunk is égető szükségét és hiányát éreztük annak, amit a párt ifjúságpolitikai állásfoglalása így fogalmaz meg: ,,A szocialista demokratizmus kiszélesítésének lehetőségével élve olyan formákat, módozatokat kell keresnünk, amelyekben az ifjúság közéleti aktivitása a legjobban, legegészségesebben kifejlődhet és érvényesülhet." A problémák ellenére, 1968— 69-től elértük, hogy számos olyan terület van már, ahol a hallgatók öntevékenysége, önálló elképzelése szinte maradéktalanul érvényesül. Kezdeti eredményeinket és nehézségeinket a következőkben vázoljuk. A főiskola három kollégiuma közül egy új, egy felújított, egy pedig régi. A hallgatói létszám növekedése miatt mindhárom egyre zsúfoltabb, ami komoly nevelési problémát jelent. Ennek ellenére az a célunk, hogy az igazgatók csak háttérből segítsék a kollégiumi életet, s minél nagyobb szerepet ós teret kapjanak a diákbizottságok. Megítélésünk szerint több évi munkánk eredményét a következő kérdésekben már reálisan értékelhetjük: a) Tudatos ráneveléssel sikerült elérnünk azt, hogy a kollégiumi élet irányító szervei a diákbizottságok. Nem csak formálisan vesznek részt az ott folyó munkában, hanem a kollégiumi életet meghatározó kérdésekben döntő szerepük van. b) 1969-től kezdve a kollégiumi tagság és diákbizottság dönti el teljes mértékben, hogy ki kerüljön be a kollégiumba. Minden hallgatónak, aki kollégiumban akar lakni — a már bentlakóknak is — újra kell kérni a következő évre a kollégiumi elhelyezést. A KlSZ-alapszervezetek megkérdezése után a diákbizottság dönt arról, hogy a következő évben ki legyen a kollégium tagja. 1971 őszétől ezt úgy módosítottuk, hogy a férőhelyek 60 százalékát teljes joggal a diákbizottság tölti be, 20 százalékát a főigazgatóság tartja fenn magának az új elsőéves hallgatók részére, 10 százalékos fellebbezési kerettel a főiskolai KISZ-bizottság, 10 százalékkal pedig a főigazgatóság rendelkezik. c) A kollégiumi vezetőség, a diákönkormányzat dönt az évközi kollégiumi felvételekről és kizárásokról is. Ezekben a kollégiumi ügyekben a főiskola főigazgatósága csak a jóváhagyás jogát tartja fenn magának. Éppen a kollégiumi önkormányzat jó munkájából fakadóan kezdetben kisebb problémák mutatkoztak a diákönkormányzat és a főiskolai KISZ-bizottság között. A KISZ-bizottság és a diákönkormányzat közötti vita abból adódott, hogy a kollégiumi bizottságok tevékenységében nem érvényesült a KISZ irányító szerepe, a „diákbizottságok a KISZ mellett" elv szerint dolgoztak. A KISZ-bizottság arra törekedett, hogy irányító szerepe érvényesüljön az önkormányzatok munkájában is, s megvalósul53