Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

mutatták a félévenként megrendezett színvonalas szakestek. 1964. nyarán mentek először hallgatóink tömegesen építőtáborba, s ezt követően 1965ben Hevesen, majd Egerben már önálló tábort is kellett szerveznünk, hogy az igényeket kielégítsük. Ehhez a fellendüléshez feltételezhetően hozzájárult az is, hogy több fiatal oktató maga is fizikai dolgozóként részt vett az építőtáborok munkájában. A KISZ Segítő Tanári Kabinet a kibontakozó intézményi demokratizmus első lépései közé tartozott, mely a négyéves, háromszakos képzés körülményei között jól töltötte be szerepét. A lineárisan felépített KISZéletet, mely 24 alapszervezetet hozott. létre, a főiskolai KISZ-bizottság azonban már egyre nehezebben tudta átfogni. A háromszakos képzés befejeztével 1968-ban vertikálisan felépülő 9 alapszervezetet alakítottunk ki, mely I—IV. évfolyamig átfogja az azonos szakos hallgatókat, s ezt a szervezetet a főiskolai KISZ-bizottság is könnyebben tudja irányítani. Az I— IV. évfolyamot magába foglaló, a szakképzés rendszerére épülő KISZalapszervezetek ütőképesebbekké, önállóbbá válták, jobban érvényesült az önnevelés. Mindezek következtében nem volt már szükség olyan tanári irányításra, amelyet a KISZ Segítő Tanári Kabinet valósított meg: a kezdetben irányító, később tanácsadó. A nagy létszámú vertikálisan felépülő KISZ-alapszervezetek mellett azonban szükség volt olyan kommunista oktatókra, akik politikai segítséget adtak a KlSZ-vezetők munkájához, erősítették a párt irányításának érvényesülését. így a KISZ szervezeti felépítésének megfelelően a pártvezetőség határozatára, annak irányításával, a KISZ Segítő Tanári Kabinet munkájának eredményeit felhasználva alakult ki a pártösszekötő tanári rendszer. 1968-ban a főiskolai KISZ-életnek egy új szakasza kezdődött meg, mely megnyilvánult szervezeti változásokban is, de ennél lényegesebb volt a közéleti kérdések iránti érdeklődés fejlődése, s ez szükségszerűen maga után vonta az önállóság és demokratizmus fejlesztését is. 1966—67 telén a főiskola állami és pártvezetése széles körű és mélyreható vizsgálatot végzett annak érdekében, hogy reálisan megállapítsa az adott helyzetet és meghatározza azokat a feladatokat, amelyek nevelőmunkánkat előbbre viszik. Helyzetelemzésünk megállapította, hogy a több mint 50 százalékban fizikai dolgozók gyermekeiből álló főiskolai hallgatóság világnézeti-politikai arculata jónak mondható. Rendszeresen foglalkoztak kül- és belpolitikai kérdésekkel, különösen nagy érdeklődést tanúsítottak a vietnami háború iránt. Megállapítottuk azt is, hogy hallgatóink többségének munkafegyelme jó. Gyakorlatokra, szemináriumokra igyekeztek felkészülni, s ezt a többé-kevésbé folyamatos tanulást a vizsgaeredmények hűen visszatükrözték. A gyakorlóiskolai és falusi tanítási gyakorlatok eredményei azt mutatják, hogy hallgatóinkban él a hivatástudat, és lelkesen készülnek a pedagóguspályára. Társadalmi-politikai aktivitásuk megítélésénél még két tényezőt kellett figyelembe vennünk. Egyik az, hogy hallgatóink zöme faluról vagy kisvárosból jött, másik ható tényező az egri kisvárosi légkör. Ezek a tények részben segítették, részben gátolták munkánkat. Hallgatóink távol vannak a fővárostól, s a nagyvárosokban élő egyetemi hallgatókra ható 4* 51