Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

gógus szakon, ezeknek egy részét máris általános iskolába kell küldeni tanítani. Ügy vetődött fel tehát a probléma, hogy vagy az egyetemek maradjanak meg mint tanárképző intézmények vagy a főiskolák. A megvitatott előterjesztés ugyanakkor azt is kimondotta, hogy a kétéves pedagógiai főiskola nem megfelelő, mert szakmailag nem ad kellően képzett tanárokat az általános iskolák számára. Az elhangzott vitában többen az egyetemi egységes tanárképzés mellett foglaltak állást. Azt hangoztatták, hogy a képzettebb egyetemi oktatók tanárképző munkája feltétlenül előnyösebb, és az általános iskola csak nyer azzal, ha az általános iskolában is egyetemet végzett tanárok oktatnak. A főiskolák érdekében elsősorban dr. Némedi Lajos szólalt fel és kifejtette, hogy véleménye szerint az általános iskolák megalakulása tette szükségessé a pedagógiai főiskolák megszervezését, az tehát nem szükségmegoldás volt és ma is szükséges a pedagógiai főiskolák fenntartása. Szerinte egységes tanárképzés esetén az egyetemeknek az általános iskolai tanárképzést fő feladatnak kellene kezelni, és maguknak az egyetemi tanároknak is meg kellene ismerni az általános iskolai tanári pályát és az általános iskolai módszereket. A vitában ugyancsak a pedagógiai főiskolák fenntartása mellett szólalt fel Kovács József, a pedagógus szakszervezet főtitkára, aki kifejtette aggályát, hogy akkor akarunk egységes tanárképzést megvalósítani, amikor még nincs egységes iskola. Szerinte a változás mindenképpen az általános iskola megrázkódtatásához vezetne. A tanítóképzés és az egyetem között nagyon nagy a távolság. Kovács József szerint az előterjesztés maximalista volt, és szerinte eredményesebb hároméves képzéssel tanárokat képezni, mert az az általános iskolák adott színvonalát kielégíti, az egyetem viszont nem tudná jól megoldani egységesen a középiskolai és általános iskolai tanárok képzését. Kovács József is javasolta ugyanakkor, hogy vonjanak össze esetleg főiskolákat és csökkentsék a felvett létszámot. Összefoglalójában Erdey-Grúz Tibor megállapította, hogy az előterjesztés nem eléggé meggyőző, figyelembe kell venni az elhangzott javaslatokat, és szükségszerűen tovább kell gondolkodni a problémák megoldásán. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy mind a tanítóképzőkben, mind a felsőoktatási pedagógusképző intézményekben a következő években csökkenteni kell a beiskolázási létszámot. Lényegében a minisztériumi vitával egy időben 1954 februárjában jelent meg az MDP Központi Vezetőségének határozata a közoktatás felülvizsgálatáról. Ez a párthatározat részletesen elemzi az 1945-től eltelt időszak oktatásügyi eredményeit és hiányosságait, s az eredmények elismerése mellett megállapítja, hogy „nem gondoskodtunk megfelelően általános iskoláinkról", s „reális adottságaink számbavétele nélkül — túlfejlesztettük és túlszakosítottuk közép- és felsőoktatásunkat". Gyakorlatilag a párthatározatnak ez a megállapítása eldöntötte a pedagógiai főiskolák további sorsát is. Világos volt, hogy ezek után a főiskolákat, mint általános iskolai tanárképző intézményéket nem lehetett megszüntetni, hisz az alsófokú oktatás további fejlesztéséhez feltétlenül szükséges volt a tanárképző intézmények fenntartása is. Ugyanakkor ez a párthatározat tette lehetővé, sőt szükségessé, hogy 1954 tavaszán megjelent az Oktatás26