Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

III. Tanulmányok a Természettudományok köréböl - Kiss Péter és Szepessy Bálint: Magasabbfokú egyenletek tárgyalásának egy módja a számítástechnika elemeinek felhasználásával

lett programok közlését az is indokolja, hogy a kiírási utasításokkal együtt jobban megmutathatjuk azok gyakorlati alkalmazhatóságát. A főiskolai algebraanyag a magasabbfokú egyenletek főcím alatt az első-, másod-, harmad- es negyedfokú algebrai egyenleteket, valamint az egyenletek közelítő megoldásait tárgyalja. Ezt a sorrendet és a szokásos felépítést az alábbiakban igyekszünk változatlanul hagyni. Az egyenletek együtthatóit azonban a bonyolultabb képletek elkerülése, a folyamatábrák áttekinthetősége, valamint nagyobb gyakorlati jelentősége miatt a valós számtestből vesszük. Az elsőfokú egyenletekkel kapcsolatban az előadásokon némi magyarázat kíséretében — az általános iskolai használhatóságot kihangsúlyozva — csak a folyamatábrát rajzoljuk fel. (1. ábra.) lábra A másodfokú egyenleteket — egyrészt, mert a középiskolából részben már ismert, másrészt, mert a komplex szám fogalma és az azok körében végzett műveletek megelőzik az egyenletek tárgyalását — önálló feldolgozásra jelöljük ki. így az előadáson mintegy összefoglalásképpen az algoritmus megbeszélése és a folyamatábra elkészítése nem jelent problémát. (2. ábra.) 288-