Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

amelyek a televízió vagy más tömegközlési eszköz hatására szűnt meg. Korszerűtlenségük miatt egyébként is halálra voltak ítélve! Ugyanakkor rá kell mutatnunk arra a tényre is, hogy ma már nem lehet egyetlen olyan tudatosan tevékenykedő pedagógus vagy népművelő, ki ne venné tudomásul a tömegkommunikációs eszközök létét, ne elemezné hatását és ne igyekezne azokat felhasználni. Kitekintés a tömegkommunikációs eszközök felhasználására A szakirodalom tanulmányozása és a hazai gyakorlat ismeretében gazdag kép formálódik előttünk a tömegközlési eszközök felnőttoktatásban való hasznosításával kapcsolatban. A következőkben néhány példával illusztráljuk a külföldi felhasználás hogyanját, majd a hazai gyakorlatot. A tömegközlő eszközök felhasználása egyben rámutat az adott ország gazdasági lehetőségeire is. A különböző országok anyagi helyzetüktől függően főleg a rádiót és a televíziót alkalmazzák tervszerűen a felnőttoktatásban. Az USA-ban, Olaszországban, Japánban rendkívül jól megszervezett televíziós iskolákkal találkozhatunk. Jellemző, hogy az Amerikai Egyesült Államokban már az ötvenes évek elején négy szervezet foglalkozott oktató televízióval. Széles körben felhasználták a postgraduális képzésben, de nagy szolgálatot tett és tesz ma is — főleg a nyelvtanárhiány miatt — az idegen nyelv tanításának. Olaszországban és Japánban az analfabétizmus felszámolása és az alapműveltség terjesztésénék céljait szolgálta elsősorban az oktató televízió (televízió-iskola). Az is jellemző, hogy Olaszországban a 60-as években az adási idő egyharmadát (heti 38 órát) oktatási műsorokkal töltöttek ki. Nagyon sok országban (pl. a Szovjetunió, az USA, Anglia, Lengyelország, Franciaország stb.) a televíziót felhasználják az egyetemi levelező oktatásban is, melyet felnőttek vehetnek igénybe. Ezekhez az adásokhoz tankönyvek kapcsolódnak. (Említést kíván pl. a New York-i egyetem hajnali szemesztere!) A stockholmi rádió és televízió átfogó skálájú felnőttoktatási programot valósít meg. Itt is megjelentetik a televízió- és a rádióadások anyagát. Főleg az idegen nyelv oktatása nagyon népszerű, de sokan ismerkednek meg a rádió és a televízió segítségével a vállalati gazdálkodás kérdéseivel is. Jellemző például, hogy a svéd rádió felnőttoktatási műsorához tankönyvet adtak ki, mely 1967-ben 15 000 példányban talált gazdára. Ugyanitt rádió-tanulókörök létesülték, községenként egy-egy szeminárium alakult. Angliában 1968-ban 8 kísérleti rádióállomást létesítettek, melyek a felnőttoktatás céljait szolgálják. A tapasztalatok máris azt mutatják, hogy sok olyan ember is hallgatja az adásokat, aki előbb semmiféle felnőttoktatásban nem vett részt. Indiában ún. rádiósköröket szerveznek, melyeknek célja: a rádióból nyert oktatási anyag feldolgozása. Itt a problémát az okozza, hogy főleg a legelmaradottabbák, azok, akik leginkább igényelnék az ilyen segítséget, nem juthatnak ahhoz, mert a rádiót nem tudják megvásárolni. Csekély jövedelmük arra nem ad lehetőséget. 40