Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

adat is azt igazolja, hogy Eger időjárása sem a Kékes, sem Miskolc időjárásával nem egyezik, ugyanis Kékes ezen évi középhőmérséklete 4,8 C°, Miskolcé 9,1 C° volt. Hőmérsékleti ingadozások A törzsértékeknek megfelelően 1970-ben is a leghidegebb hónap január, a legmelegebb július volt. Az évi közepes hőmérsékleti ingadozás 22,3 fokot tett ki, ami 1 fokkal kisebb a sok év alatt tapasztalt eltéréstől. Mivel ez az érték 20 C° fölé emelkedett, igazolja a terület kontinentális jellegét. De kiegyensúlyozottabb volt, mint 1969, amikor ez az érték 25,7 fokot ért el. A kevesebb évi ingadozás főleg annak a következménye, hogy január hónap nem volt szigorú. Zord napot akkor csak két alkalommal észleltek, sőt 6 napon nem is szállt le a hőmérő higanyszála normál magasságban a fagypont alá. Ugyanakkor július sem produkált forró napokat. Az év abszolút hőmérsékleti ingadozása 44,2 C°, közel 7 fokkal kisebb az előbbi év azonos értékénél. Ez is amellett bizonyít, hogy a tárgyalt év alatt a hőmérséklet járás kiegyensúlyozottabb volt. Az egyes havi abszolút hőmérsékleti ingadozások is érdekes megfigyelésekre adtak alkalmat. A téli és nyári hónapok alatt ezek az eltérések 20—24 fokosak, de az őszi és a tavaszi hónapok ingadozásai nagyobbak. Pl. a márciusi absz. ingadozás 32 C° volt. Ennek az volt az okozója, hogy a télies idő március első napjára is átnyúlt, márc. 3-án mérték Egerben az évi(!) absz. minimumot: —12,8 fokot. A novemberi absz. hőingadozás is magas volt, 30,6 fokot tett ki, ez pedig egy meleg áramlásnak a következménye, mivel november 1-én 17 C° fölé emelkedett a napi maximum. Még egy szempontból vizsgálhatjuk az amplitúdót: a napi ingadozások szemszögéből. Erre mind az emberi szervezet, mind a fejlődő növényzet igen érzékeny. Az üdülőhelyektől éppen elvárják, hogy ne legyen magas ez az érték. A téli hónapok alatt ritkán haladta meg a 10 fokot, de ki kell emelnünk február 4-ét, amikor a napi felmelegedés 7,5 fokot ért el, míg az erre a napra virradó éjjel —10 fokra süllyedt a hőmérséklet. Az éjszakai nagymértékű kisugárzást a derült idő és a 6 cm-es hótakaró okozta. Hasonló helyzet alakult ki március 24-én, amikor a hajnali 0,0 fok után nappal 19,2 fokos felmelegedés következett. Más napokon az említett 10 fok körüli volt az ingadozás, ezt nem sínylette meg az emberi szervezet. Április szeszélyessége abban is megmutatkozott, hogy a hónap vége felé, egyes napokon az éjszakai 10 fokos minimumot 24 fokos nappali felmelegedés követte. Inkább gondot okozott május első dekádjának a szintén szeszélyes időjárása. Normál magasságban nem volt ugyan fagy, de a talaj mentén 0.0 C° alá szállt a hőmérő higanyszála, nevezetesen 1, 2, 3 és 4-én. De az 5-én érkező ciklon hatására 100%-os páratartalom keletkezett, a fagyveszély megszűnt, 6. és 7-én zivatar keletkezett, a nappali felmelegedés 20 fokot ért el. A napi ingadozás elérte a 20 fokot. Másképpen értékeljük az éjszakai lehűlést a nyári hónapokban. A legmelegebb nappalokat is éjszakánként 20 C° alatti lehűlés követte, ez biztosította az emberi szervezet hajnali felüdülését, a jó alvást. Ez Eger időjárásának egyik pozitív tulajdonsága, amit a közeli Bükk biztosít. 407