Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

A tömegkommunikációs eszközök jelentősége A sajtó szerepének növekedése, a lapok, folyóiratok egyre növekvő olvasottsága közismert. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy hazánkban az olvasás — de főleg az újságolvasás — tömegeknek vált szokásává. Dr. VONSIK GYULA állapítja meg egyik írásában (A művelődés ideológiai követelményei és a televízió, TV Szemle, 1967/2.), hogy a műveltség terjesztésében a technikai eszközök félelmetes erejű fegyverekké váltak. A filmről már LENIN megállapította — épp a tömegekre gyakorolt hatásból vonva le a következtetést —, hogy a legfontosabb művészet, de tudvalevő, hogy igen nagy jelentőséget tulajdonított a rádiónak is. A rádiózás őskorában felismerte LENIN annak nagy varázsát, melyet főleg a gyors informáló lehetőséggel és az egyidejűséggel magyarázott. Az egyik írásban olvashatjuk, hogy a rádió segítségével az ország adott esetben egyetlen gyűléssé válhat, melynek szónoka az éter hullámain keresztül szól a tömegekhez. 1934-ből való NAGY ENDRE következő vallomása: úgy, ahogy a mi ruházkodásunk lehetővé teszi, hogy mindenki jól öltözve járjon, a rádió lehetővé tette, hogy mindenki hallhassa azt, amit azelőtt csak városok lakói, vagy az anyagi kiváltságosak hallhattak! A film lehetőségeit és az oktatásban való jelentőségét hazánkban már akkor felismerték, amikor az imég technikai csoda, vásári érdekesség volt. 1908. április 3-án az Apolló moziban iskolai órát tartott Holács Endre polgári iskolai tanár, levetítette ott az általa kiválasztott filmeket. Ugyanez év március idusán jelent meg a Mozgófénykép Híradó. A Beköszöntőt követő cikkéneik címe minden kommentárt feleslegessé tesz: ,,A mozgófénykép, mint a pedagógia és a népnevelés tényezője". A film széles körű elterjedése ma már közismert, pedagógiai, népművelői alkalmazása szükségszerű. Korunk egyik jellemzője az audiovizuális kommunikáció előretörése. Ezen belül kétségkívül főszerepet kapott a televízió. A televízió hatásával, lehetőségeivel a többi eszközhöz viszonyítva igen előnyös helyzetben van. Egyesek úgy vélekednek róla, hogy felfedezése azonos jelentőségű a könyvnyomtatáséval. Mások azt vallják, hogy a televízió a modern hírközlő eszközök között interkontinentális rakéta. Műsorairól úgy beszélnek az emberek, mint az időjárásról, hisz mindkettőt átélik, élvezik vagy adott esetben bosszankodnak miatta. Korántsem egyértelmű a megítélése a népművelők, ill. pedagógusok között. Jól tudjuk, hogy nagyon sok a haragosa is. A tömegkommunikációs eszközök elterjedtsége A tömegkommunikációs eszközök vonzó voltát jelzi elterjedtségük is. Szükségesnek tartunk néhány adat bemutatását e megállapítás illusztrálásához. Jellemző például, hogy 1971. január 1-én a földkerekség 131 országában volt már televízió-adóállomás. Az adásokat 270.5 millió készülék 38