Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A FELNŐTTOKTATÁSBAN DR. NAGY ANDOR (Közlésre érkezett: 1971. november 6.) A fogalomról Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallunk a tömegkommunikációról, a tömegkomunikációs eszközökről. Tudósok választják kutatási témaként, egyszerű emberek ismerkednek meg vele, miután utolérte őket hatásuk. Mivel hazánkban a tömegkommunikáció az újabb fogalmak közé tartozik és számos oldalról vizsgálják, elemzik, ezzel magyarázható, hogy ki-ki mást gondol felőle, hogy többféle az értelmezése. Van olyan nézet, mely nagyon leszűkíti a fogalmat és csupán a tömegek egy-egy területen való tájékoztatását, informálását érti azon. A másik véglet viszont minden olyan alkotást ide sorol, mely nyomdai úton, a filmszalag, rádió vagy a televízió segítségével jut el a befogadóhoz. Az eszközök tekintetében is megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a sajtót, a könyveket nem kell szerepeltetni a tömegkommunikációs eszközök között, mások szerint a film hagyható ki abból. Persze hasonlóan problémás a felnőttoktatás értelmezése is. Van aki csak az iskolai oktatást érti azon (1.: dolgozók iskolája), van aki a népművelés fogalma helyett használja. A szakirodalomban is meglehetősen differenciáltan értelmezik ezt a fogalmat. A problémák tisztázása az egy nyelven való beszélés érdekében mindenképpen indokolt. Nézzük tehát először a tömegkommunikációt, melynek megvilágításához a közlésből kell kiindulnunk. ANTONINA KLOSKOWSKA szerint a kommunikáció folyamat, melynek során a forrásként meghatározott központ a jelek szimbolikus formájába öltöztetett tartalmakat közli a befogadásukra képes felvevőkkel. Egy másik megfogalmazás szerint a közlés nem más, mint az élőlények közti véleménytovábbítás (G. MALETZKE). C. R. WRIGHT a Mass communication című művében úgy fogalmaz, hogy a kommunikáció a tartalmak közvetítésének folyamata egyének között. A kommunikáció funkciója: az élőlény összekapcsolása a miliővel, a környező világgal. Magának a folyamatnak három alkotó tényezője van: közlő (K) közlemény (k) befogadó (b) 3 33