Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)
selejtnek tekinthető IV. osztályú tuskók aránya természetesen növekedett a Ni-tartalornmal 5,6%-ról 12,8%-ra, illetve l%ról 5,2%-ra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy negatív gazdasági kihatása a III. és IV. osztályú minősítést kapott tuskóknak van — hiszen a nagyon költséges bugajavítást ezek a tuskók igénylik, illetve a legtöbb nem javítható anyag főleg ezekből keletkezik —, akikor a III. és IV. osztályú hengerelhetőségű tuskók együttes arányának a vizsgálata célszerűbb. Ezért a 2. ábra a III. és IV. osztályú tuskók együttes arányát tünteti fel az acél-kéntartalom függvényében, a nikkeltartalom figyelembevételével. A 2. ábrából leolvasható, hogy 0,010 . . . 0,020%-nál nagyobb kéntartalmú CrNi-es acéltuskök hengerelhetősége a kén- és nikkeltartalom növekedésével fokozatosan romlik, mivel a III., illetve IV. osztályba sorolható acélbugák %-os aránya rendre emelkedik. Ez az összefüggés 3. ábra. A III. és IV. osztályú minőséggel hengerlődött acéltuskók mennyisége az acél nikkeltartalmának függvényében 325