Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

IV. osztályú a tuskó, ha a bugák felülete annyira szakadozott, repedezett, pikkelyes vagy égett, hogy előreláthatóan a buga nagyobb része még javítás után sem lenne gazdaságosan felhasználható. Az I. elektroacélműben 1969-ben öntött és a blokksoron hengerelt 20 000 db tuskó ötvözött, illetve nemesacéltuskó volt. Kevés volt az ötvözetlen, de különleges igénybevételre szánt tuskó. A 20 000 db tuskóból 1069 db volt az olyan szerkezetiacél tuskó, amelyben 1% körüli vagy annál több, de maximum 4% Ni volt. Ide soroltam a N-i-, CrNi-, CrNiMo-, CrNiMoV-acélokat is, de a CrNi-es hő- és saválló acélokat nem. A tüskök minősítése alapján véve fel a hengerelhetőséget, az így végzett értékelés eredményét — a tuskókat nikkeles és nem nikkeles csoportokra bontva — az 1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat adatai és az abból szerkesztett 1. ábra jól szemléltetik, hogy a nikkeles acélokból a Ni-menteshez viszonyítva mennyivel kevesebb az I. és mennyivel több pl. a zömmel selejtnek tekinthető, IV. hengerelhetőségi osztályba sorolható tuskó {0,2, illetve 2,8%). A vizsgált tuskók hengerelhetőségének n (|-os megoszlása az összes tuskóra vonatkozóan 1. táblázat A tusikó minősége HenigeraLTietőség, % ii. m. osztályú Cr-Ni-mentes Cr-Ni-tartalmú 92,8 76,2 4,6 11,7 2,4 9,3 0,2 2,8 Hengerelhetoség °/o 1 OS zt 111111 i i y 1 oszt II III IV ív CrNi-mentes acélok CrNi-es acélok Hengerelhetőscg,°/o 1. ábra. Cr-Ni-tartalmú és Cr-Ni-mentes acéltuskók hengerelhetőségének minőség szerinti százalékos megoszlása Az üzemi szakemberek tapasztalatai szerint a Ni-tartalmú tuskók annál hajlamosabbak a szakadásra, mennél nagyobb kéntartalmúak. Ennek a tapasztalatnak ellenőrzésére a hengerelhetőségi minősítés és az acél nikkel-, valamint kéntartalma között statisztikai összefüggést kerestünk. 322