Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

legen der demokratie. 2. Aufl. Berlin, Verlag v. Paul Parei. 1919. (S hogy a németek milyen komolyan vették ezeket a népfőiskolákat, mutatja egy 1969-ben megjelent díszes jubileumi évkönyv a hermannsburgi luteránus Népfőiskola ötven év alatt végzett munkájáról. Bildung und Bindung. Hermannsburg, 1969.) A. Walther: Das kulturproblem der Gegenwart. Gotha Perthes, 1921. C. H. Becker: Kulturpolitische Aufgaben des Reiches, Verlag, von Quelle und Mayer, 1919. Erst Kriech: Die Revolution der Wissenschaft. Ein Kapitel über Volkserziehung. Jena, 1920. 6. sz. F. Tömies: Hochschulreform und Soziologie. Jena, Verlag Fischer 1920. [4] Vö. Erst Krieck: a 3. jegyzetben idézett művének mondanivalójával. [5] Fichte igen részletesen foglalkozik a Tanácsok a német nemzethez c. művében a nevelés problémáival. Élesen és nagyon határozottan fogalmazza meg a burzsoá nacionalizmus nevelési feladatait. Vö. J. G. Fichte: Reden an die Deutsche Nation c. műve. Felix Meiner Verl. in Hamburg, 1963. [6] Vö. a 3. jegyzetben felsorolt művek közül C. H. Becker: Kulturpolitische Aufgaben c. műve. [7] Vö.: A. H. Hollmann: Volkhochschule... c. a 3. jegyzetben felsorolt mű. [8] Komis Gyula: Kultúrpolitikánk irányelvei. Bp. 1921. 4. old. [9] Kornis i. m. 7. old. [10] Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, Bp. 1920. ápr. 1. sz. 18. old. [11] Országgyűlési Napló, Bp. 1920—22. I. köt. 3. old. [12] Az 1920—22-es „Nemzetgyűlés" anyaga, de a későbbi éveké is, neveléstörténeti szempontból még feldolgozatlan. Számos érdekes, sőt értékes javaslat is található a jegyzőkönyvekben. A feldolgozásra kísérletet tett Márer Erzsébet szegedi tanár, de csak néhány töredéket közöl A nevelés ügye az 1920. febr. 16-ra összehívott nemzetgyűlésen címmel. Közli a Nevelésügyi Tanulmányok c. egyetemi kiadvány. Szerk. Imre Sándor, Szeged, 1934. [13] Erre vonatkozóan nagy mennyiségű történeti forrás és irodalmi anyag áll rendelkezésre. Az ifjúmunkásokkal kapcsolatos problémákat tárgyalja Válogatott írások az ifjúmunkás mozgalom harcos múltjából c. kiadvány első kötete, a Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok, összeállította Svéd László, Bp. Szikra, 1951. [14] Nemzetiségi vonatkozásban az 1907. évi XXVII. tc. az elmagyarosítás érdekében megnehezítette még annak a minimális tananyagnak az elsajátítását is, melyet a népiskola tanterve előírt. E tantervek egyébként is kevés tartalmi anyagot írtak elő, mert a népiskolával szemben támasztott követelmény mindig az iskola nevelőjellegét hangoztatta és emelte ki. Tény tehát, hogy ezekben az iskolákban túlzott értelmi képzésről nem lehetett beszélni. Vö. az 1969., 1877., 1805. évi tanterveket. Ez utóbbi volt érvényben 1925-ig. [15] Franciaországban nemcsak kötelező vallásoktatás nincs, hanem az 1904. évi rendelet szerint nyilvános iskolában csak világi személyek taníthatnak. [16] Kornis Gyula: Kultúrpolitikánk irányelvei. Bp. 1921. 23. old. [17] A korábban felsorolt tantervek (vö. 14. jegyzet) világosan mutatják, hogy a rendszer, a sokat szidott liberalizmus, mennyi energiát fordított a „hazafias és vallásos" nevelésre. [18] A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek 4507/1919. ein. sz. rendelete. Hivatalos Közlöny. 1919. év, 184—285. old. [19] Kornis Gyula: Kultúrpolitikánk irányelvei. Bp. 1921. 23. old. [20] E feladat miatt tűzte a „nemzetgyűlés" napirendre 1921-ben, szinte az elsők között a „népoktatási törvény" megalkotását. Vö. Országgyűlési Napló, 1920— 22. l—XI. köt. [21] Az egységes nyolcosztályos népiskola érdekében emel szót, Kovács János: Az iskolakötelezettség kiterjesztése c. tanulmányában. Magyar Pedagógia, 1924. 68. old. [22] Vö. Országgyűlési Napló, 1920—22. Bp. Itt nagyon sok hozzászólás hangzik el. Ezek közül szervezeti javaslatokat tartalmaz a II. köt. 150—151., a 218., az I. köt. 140. old. és a XI. 242. old. [23] Idézett Napló II. köt. 218. old. [24] Kornis Gyula: Kultúrpolitikánk irányelvei. Bp. 1921. 24. old. 30