Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

De útmutatást ad a (kodifikálás oly további, pontosabb ellenőrző kísérletek elvégzésére is, amelyekkel a felismert empirikus törvények érvényességi határait tudjuk megállapítani. Didaktikai értéke is elvitathatatlan. E dolgozat közzétételét az indokolja, hogy a relativisztikus -kinematika elemi elveit a geometriával logikai egységben az irodalomban még nem kodifikálták. Ennek az a kézenfekvő magyarázata, hogy az „abszolút tér és idő" egyszerű téveszméjét követő klasszikus (vagyis a nemrelativisztikus) kinematika beérte a geometria elveivel is. Az itt közölt axiómákat a tapasztalatból leszűrt oly egyszerű szabályok alkotják, amelyek pontok viszonylagos mozgását, ill. mozdulatlanságát írják le. Ezeket hallgatólag eddig is mindig elfogadtuk. A felsorakoztatott axiómák közül szerencsésen csakis az utolsó bír jellegzetesen relativisztikus tartalommal. Axiómáinkban két pont egybeesését, ill. viszonylagos mozdulatlanságát (merevségét) mindig eldönthetőnek tartjuk. Eldöntésére ugyan a természet etalonul nem szolgáltat merev pontpárt, mégis miként két pont viszonylagos mozgásának, úgy viszonylagos mozdulatlanságának (merevségének) is van szükségképpen értelme. Eszmei merev pontpár (hosszmérték) előállításáról az ún. korlátozott relativitás elve miatt kell eleve lemondanunk [8], Ezt az elvet a jelenleg ismert fizika teljes mértékben igazolta. Az elv szerint a kinematikailag lehetséges inercia-rendszerek közül a fizikai jelenségek, ill. eseménysorozatok egyet sem tüntetnek ki a többihez képest. Már pedig, ha létezne eszmeien merev F, G pontpár, akkor a XXII. ax.-hoz kapcsolódva a kezdetben nyugvó F kimozdítását az A-ról egyidejűen követné a G kimozdulása B-ről. így az A-beli ok és B-beli okozat egyidejű eseménypár lenne, amit azonban egy az AB-vel ellentétes irányban mozgó inercia-rendszerben ugyan nem egyidejűen, de az ok és okozat helyes sorrendjében észlelnénk, az AB-vel egyező sebességűben azonban paradox módon az ellenkező, helytelen sorrendben. Ez a tény pedig kitüntetné az AB-vel egyező sebességű inercia-rendszereket az ellenkező sebességűekkel szemben, megsértve a korlátozott relativitás elvét. E paradoxont csakis a •merev pontpár megvalósíthatóságának tagadása oldja fel. 17 305