Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)
32. def. A nyugvó A- és B-ponton az időközt órával mérhetjük. Órául LANGE javaslatára az inercia-rendszerben a XVIII. ax. értelmében egy (e)egyenesen végighaladó egyszer és mindenkorra kiválasztott E inerciális pontot használhatunk fel, éspedig azáltal (22. ábra), hogy az A-pont a- és a B-pont ^-eseményékor a 30. def. alapján megállapítjuk E-nek az egyidejű helyét, vagyis az óra (e) pályaegyenesén azt a nyugvó két E a- és E b-pontot, amelyen az E éppen az A-nak a-, ill. B-nek /9-eseményével egyidejűen halad át. Az E a- és E b-pont lE a E bl távolsága egylben az A-n, ill. B-n lejátszódó (a, ß) időközt is arányos módon jellemezni, vagyis mérni képes {(a,ß) = x E, Ej,!}, mert a XVIII. ax. miatt a mérőszámra vonatkozó 31. def.-beli követelést kielégíti. A * arányossági tényező egyszer és mindenkorra tetszőlegesen választható meg. Ezzel az időmérést lényegileg távolságmérésre sikerül visszavezetnünk. A legegyszerűbb esetben az A- és B-pont megegyezik, ekkor az (a, ß) helyi időt mér. Ha azonban az A és B közül akár csak az egyik is nem nyugvó pontot jelent, akkor a 30. def.-ban értelmezett egyidejűség és a XVII. ax. is érvényét veszti. Ezért csakis nyugvó pontpáron lejátszódó eseménypár időközéről beszélhetünk. 33. def. Ha a XIII. ax. második részében említett mozgó E-pontnak inercia-rendszerben letapintott pályáját az r = r (a) térgörbe (2. § 21. def.) adja meg, ahol a a görbe nyugvó A-pontjától számított ívhosszparaméter, akkor az E-pont sebességén az vektor-mennyiséget értjük, ahol da a térgörbén az az ívhossz, amelyet az E-pont a XIII. ax.-nak megfelelően, és 32. def. alapján mérve az inerciarendszerben egy határtalanul kicsiny dt (>0) időköz alatt tapint le, feltéve, hogy a dr da irány és a da dt létezik. 2Q. Ábra r 297
