Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

a ~ 0 mellett mégis a b — 0, a III-ból pedig az következne, hogy OA és OB vektorok mégis egyirányúak, noha a kiindulásnál (VIII. ax.) ennek ellenkezőjét tételeztük fel. 4. §. A relativisztikus kinematika alapelvei A) Időkontinuum 27. def. Az A-pont valamely tulajdonságának legelemibb megváltozását az A-pont eseményének nevezzük. Ezt a következőkben megfelelő görög kisbetűvel, a-val fogjuk jelölni. IX. ax. Mindig el tudjuk (objektíven) dönteni azt, hogy ugyanazon Aponton az egyik a'-esemény egy másik a"-né 1 későbbi-e (ennek jele: a • > a") vagy sem.* 28. def. Ugyanazon B-pontnak viszont két oly ß'~ és ^"-eseményét, amely közül egyik sem későbbi a másiknál, szimultánnak nevezzük: X. ax. Az eseményeik kontinuumot alkotnak. Vagyis ugyanazon pontnak eseményei a „később" rendező állítással (Dedekind-féle szeléssel) úgy rendezhetők, akár a reális számok. 29. def. Ha az E-pont az A-hoz képest mozog, akkor az E-pont esetleg ,,át" is ,,haladhat" A-n. Az „áthaladás" pillanata az A-n egy a-eseményt határoz meg, amelyet a Z (A, E)-vel jelölhetünk. Ha az E az A-n áthalad, akkor fordítva az A is áthalad az E-n, és ezzel E-n szintén egy • (E.A) }val jelölendő eseményt „vált ki". XI. ax. Két pont koincidenciáját, más szóval kölcsönös áthaladását egymáson kategorikusan megítélhetőnek tartjuk, akár a mozgást. A következőkben nem zárjuk ki azt, hogy az A- és az E-pont megszámlálható módon egymásután többször is áthaladjon egymáson. XII. ax. Három tetszőleges pont kölcsönös áthaladása egymáson tranzitív. Ha tehát A-n az E is és ugyanakkor F-pont is áthalad, vagyis (A, E) (A, F), akkor az E és F is okvetlen áthalad egymáson. 36. koroll. A XII. ax. feltételei szerint egyszersmind (E, A):: (E, F) és (F, A) Z <F, EJ. B) Téridő-kontinuum (világ) XIII. ax. A mozgó E-pont bármely lehetséges e eseményekor találunk az inercia-rendszerben (3. § 18. def.) egy és csakis egy nyugvó A-pontot, amelyen az E éppen áthalad [e • (E, A)]. Az E mozgásakor csakis egy folytonos térgörbe (,,pályagörbe") pontjain haladhat át éspedig, ha ezek mindegyikén történetesen csakis egyszer halad át, akkor a térgörbén az E-nek későbbi eseményekor letapintott ponthoz mindig egyszersmind nagyobb abszolút értékű ívhosszúság tartozik. * Lábjegyzet: Ennek egyetlen objektív kritériuma az entrópia növekedésének iránya. 295