Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

jából hívta életre" [30]. Ez a tipikusan „nevelő", vagy inkább dresszírozó intézmény az uralmon levő rendszer ideológusai szerint a legalkalmasabb lesz az ifjúság ellenőrzésére és fékentartására; a forradalmi tanoktól való eltántorítására s egyúttal a revansra való katonai, testi és pszichikai felkészítésre is. Az új irányelvek kidolgozása és tartalma Szervezeti problémák megoldásával részletesebben a jelzett időszakban (1920—21) nem foglalkoznak. Annál nagyobb intenzitás tapasztalható azoknak az irányelveknek a megjelölésében, melyeknek az iskolai oktatónevelőmunkéban vezérlőszerepet szántak, függetlenül az iskola jellegétől. Egységes állásfoglalás csak a legáltalánosabb kérdésekben alakul ki. A részleteket illetően kinek-kinek vallási vagy politikai meggyőződése szerinti elképzelésekkel találkozhatunk. Az egyik általánosságban elfogadott és nagyon sokat hangoztatott elv — a liberalizmus bírálatából kiindulva — „a keresztény, nemzeti eszme" regenerációja, illetve ennek az elvnek az érvényesítése a neveléspolitikában, s az oktató-nevelőmunka tartalmában. A konkrét tartalmát illetően ebben is többféle értelmezés található. A miniszterelnök — Huszár Károly — szerint ,,a kereszténység intézményes védelmét kell a középpontba állítani" [31], Mázy Engelbert bencés apát pedig e jelszó helyes értelmezése és tartalommal való megtöltése érdekében a bencés szellemet szeretné az iskolai nevelőmunkában megvalósítani. Véleménye szerint ugyanis, e szellemnek hazafias és keresztény voltához nem férhet kétség, annak ellenére sem, hogy a bencések is egy nemzetközi szervezet tagjai. A bencések — hangoztatja Mázy Engelbert — mindig kiváló hazafiak is voltak, mert ezt a rend szelleme így kívánta meg [32]. A nagypolgárság is egyetért a „keresztény, nemzeti eszmény" erőteljesebb érvényesítésével. Ennek ad hangot Gratz Gusztáv, a hazai nagytőkések szószólója egy, a Cobdem Szövetségben (nagyiparosok egyesülete) elmondott beszédében, ahol kijelentette, hogy a keresztény nemzeti eszmény természetesen nincs ellentétben a nagypolgárság elképzeléseivel [33]. E követelmény egyébként kielégíti a különböző felekezeteket, pártokat is, sőt a szélsőséges nacionalisták is szívesen támogatják, mert úgy vélik — a többi szervezetekkel, pártokkal és felekezetekkel együtt —, hogy tartalmát tekintve úgyis a maguk érdekeinek megfelelően fognak eljárni. Egy másik elfogadott irányelv a kultúrfölény megvalósítására irányuló törekvések végrehajtásában, illetve annak fokozásában jelentkezik. Nem új ez az „elmélet" és nem új a neki szánt funkció sem. Ezzel szeretnék bizonyítani, hogy Európa keleti részében a magyar az egyetlen intelligens nemzet, amely képes a nyugati kultúrát kelet felé közvetíteni. Mi védelmeztük a nyugati kultúrát évszázadokon át a keleti barbársággal és a balkáni mentalitással szemben — hangoztatja Kornis —, s a „nemzetgyűlés" tagjaival együtt nem győzi elmarasztalni a „hálátlan Nyugatot". Abban mindenesetre megállapodás történik, hogy a kultúrfölényt meg kell tartani, sőt tovább is kell fejleszteni. A „kultúrfölény" várható tartalmát 27