Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

támadta a kocsikat, elvonszolták a kommunistákat és azokkal elitűnt(ek). A kísérő tisztek védekezése hiábavalónak bizonyult, amiért ezek visszafordultak és az esetről azonnal jelentést tettek. E megállapítások Kovács alezredes és a kísérő tisztek egybehangzó előadására alapulnak. Az igali járás főszolgabírója az eltűnt kommunisták nyomozásából kifolyólag megállapítja, hogy Igal községben és környékén Farkas János politikai megbízott ellen oly nagy volt az elkeseredés, hogy nevezettet még a diktatúra idején is láb alól el akarták tenni. A kommunizmus bukása után pedig életre-halálra keresték és népítélet formájában akartak végezni vele. Tavaly szeptember közepén tényleg érkeztek Igalba és környékére leszerelt katonák s így valószínű, hogy ezek a tiszti járőr által kísért kommunistákat elhurcolták. A kommunisták holléte iránt bevezetett nyomozat eredménytelen maradt. Sem Igal község és környékén, sem pedig a kommunisták hátramaradottaitól említett Nádasdi-erdőben nem voltak hulláik feltalálhatók. Az a gyanú, mintha a kommunistákat a kísérő tisztek tették volna el láb alól, beigazolást semmiképpen sem nyert. Sokkal több valószínűség szól amellett, hogy a kommunistákat ismeretlen tettesek, oly módon, amint azt a kísérő tisztek egyhangúan vallották, elrabolták és népítélet alakjában végeztek velük. Ezt a feltevést támogatja az igali főszolgabíró ily értelmű ós fent említett értesítése. Minthogy a további eljárástól a fent nevezett járőr tisztjei ellen bizonyítékok hiánya miatt eredmény nem várható, a bírói nyomozatot a hivatkozott szakasz értelmében meg kellett szüntetni. Budapest, 1921. január 24. A másolat hiteléül Katona János s(egéd)h(ivatal) igazgató Gépelt másolat a M. Kir. Honvédelmi Minisztérium Általános Kiadó Hivatala körbélyegzőjével. Hadtörténelmi Levéltár H. M. 1920. 13. osztály VIII. kútfő 2. tétel 130 157. Az irat előadását és annak lényegi állításait eddigi tudomásunk és források gondos tanulmányozása alapján merőben hamisaknak kell minősítenünk. Vö. a kaposvári államügyész 1920. március 9-én kelt, s a Győri Főügyészséghez intézett bizalmas jelentésével. Kisebb kihagyásokkal közli ezt Andrássy Antal Latinca Sándor elfogatása és mártírhalála (1919. augusztus 6.—szept. 17.) c. dolgozata függelékében. (Somogyi Szemle, 1967. 1. sz. 52—54. 1.) A bűnösök 1945 után népbíróság előtt feleltek tetteikért, részletesen tájékoztat erről Andrássy Antal idézett munkájában. — A fent közölt iratot dr. Böhm Jakab, a Hadtörténeti Levéltár tudományos munkatársa bocsátotta lekötelező szivélyességgel rendelkezésemre, amiért ezúton is köszönetet mondok. JEGYZETEK [1] Simon László visszaemlékezése. MSZMP Somogy megyei Bizottságának Archívuma. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára beküldött emlékezések. Idézi Andrássy Antal Latinca Sándor elfogatása és mártírhalála c. munkájában (Somogyi Szemle, 1967. 1. sz. 38. 1.) — Simon László közlése szerint Szalma István Latincáékkal érkezett, Győrffy szerint viszont Latincával egyedül ő utazott. Hitelesebbnek Győrffy Antal közlését fogadjuk el. [2] Uo. [3] Győrffy Antal: Életrajz. Somogyi tizenkilencesek. Kaposvár, 1959. 26. 1. [4] Simon László visszaemlékezése. MSZMP Somogy megyei Bizottságának Archí271