Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

megyei urak a legalkalmasabb, az erős ember visszatérését üdvözölték, s a gazdasági egyesület igazgatóválasztmányi ülése ezért a leghatározottabban foglalt állást kinevezésének megerősítése mellett: „A közrend, közbiztonság (vagyon és személybiztonság) helyreállítására — hangzik az állásfoglalás — a legerélyesebb vasmarokra van szükség, Somogy vármegye élére a legsürgősebben ilyen erélyes kormánybiztos kinevezését Svastics Nándor személyében óhajtja gazdatársadalmunk" [27]. Tallián Andor még aznap támogatására hívta fel Kaposvár polgármesterét és a főszolgabírókat [28], és számjeles táviratban előterjesztést tett kinevezésére a belügyminiszternél [29], Ügy látszik azonban, hogy a belügyminiszternek nem tetszett eléggé Svastics személye, s végül csak a miniszterelnök személyes, magánlevélben előterjesztett kérésére járult hozzá kinevezéséhez [30], A belügyminiszter azonban a miniszterelnök levelének kézhez vétele után azonnal elkészítette a minisztertanácshoz szóló előterjesztést, s bár a minisztertanács csak 22-én fogadta el azt, Svasticsot már augusztus 17-én táviratilag Somogy megye kormánybiztosává nevezte ki [31], Svastics pár nap múlva külön levélben mondott köszönetet a „belé helyezett bizalomért" [32], Eközben még augusztus 14-én Tallián Andor végzésben döntött a Svastics avanzsálása révén megüresedett kaposvári főszolgabírói állás betöltéséről, a főszolgabírói teendők ideiglenes ellátásával Stephaich Pált bízta meg [33]. Svastics valóban méltónak bizonyult a „vasmarok" elnevezésre. Legkegyetlenebbül épp az ő kormánybiztossága idején tombolt Somogyban a fehérterror. Kormánybiztosságához így a megye történetének legsötétebb napjai fűződnek. Jellemző adalékként hadd álljon itt, hogy már működésének első napján — bár ezeket Tallián Andor eszközölte, s az egybeesésben a véletlen is szerepet játszott — egyszeriben három, sok embernek kellemetlenséget, szenvedést és bánatot jelentő rendelet látott napvilágot. Az egyik a fegyverek előkerítése céljából a volt vezetőknél és munkástanácsi tagoknál rendelt el házkutatást [34], a második a „munkástanácsok. valamint terrorcsapatok" „gonosz tett"-einek számbavételére adott utasítást [35], a harmadik pedig arra hívta fel a főszolgabírókat, hogy mindazokat, akiket március 21. után alkalmaztak, bocsássák el állásukból [36]. Nyilvánvaló, hogy a fent vázolt körülmények között Latinca csekély mértékben sem érezte biztonságban magát, és ismételten is gyötrő gondolatként merült fel benne a város, a megye, illetőleg az ország elhagyása [37]. Valószínűleg ezekben a napokban történt, amit Győrffy Antal említ, hogy Török alezredes, a megye katonai parancsnoka, aki a kommün alatt is szerepet játszott, s így talán közelebbi nekszusa is volt Latincához, figyelmeztette őt, hogy meneküljön el [38], Töröknek rövidesen állásába kerültek e „gyengeségei", leváltották, és helyére a szegediek másik „erős emberét", az augusztus 13-án vagy 14-én Kaposvárra érkező Kovács Antal alezredest állították [39]. Dr. Révy László kaposvári államügyész 1946-ban történt népbírósági kihallgatása alkalmával arról tett tanúvallomást, hogy Latinca ezekben a napokban arról panaszkodott neki, hogy nem érzi biztonságban magát, s ezért kérte, hogy helyezze őt letartóztatásba, és kísértesse a fogházba. Révy — vallomása szerint — 17* 259