Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

debütál a lapban. Akszjonov a későbbiekben is sokszor közölte ott írásait, sőt egy ideig — a 60-as évek közepén — maga is a Junoszty szerkesztő bizottságának tagja volt. 1960-ban jelenít meg első regénye, a Kollégák (Коллеги), amely egy csapásra ismertté tette nevét, s a népszerű írók sorába emelte. A regény három pályakezdő orvos életén keresztül azt példázza, hogy a fiatalok akikor is képesek nagy tetteikre, ha látszólag készületlenek, vagyis nem aszkétikusan készülnek feladatukra. Náluk a sokszínűség nem jellemtelenség, a kételkedés még nem hűtlenség. ,.A Kollégákban fiatal orvosok erkölcs:. szakmai, politikai vívódását, csontig maró vitáit látjuk, halljuk, amelyben egy újszerű értelmiség öntudata kovácsolódik" [2]. A három leningrádi doktor friss diplomával a kezében elsősorban Akszjonovra hasonlít. Az író mintegy művészien sűrített életrajzot vetített magáról az olvasó elé, saját pályakezdését, vajúdó dilemmáit, életfelfogását tágítja regénnyé. Második rendkívül éles vitákat kiváltó regénye a Csillagos jegy (

Звёздный билет) 1961-ben látott napvilágot. A könyv a világszerte agresszíven és ^ürcsálkodva jelentkező kamaszi lázadásnak, ,,a dühöngök és kócosok" lázaullámának szovjet változatát formálja, festi meg, kíméletlenül és szeretettel [3]. A Csillagos jegy a 28 éves tudósjelölt gondolatait summázza, aki 17 éves öccse kapcsán annak nemzedékéről, a moszkvai teenagerekről alkot magának véleményt. Szimpátiája teljesen azoké a modern öltözetű, egyénieskedő, sokszor rikítóan hangos gyerekeké, akiket tanulás helyett jobban r'onz a kötöttségek nélküli élet. Az író általában rózsaszín szemüvegen keresztül szemléli e „dühöngő fiatalokat", s jellegzetes viselkedésüket. Éppen ezért sokan hevesen bírálták az írót. A regény igazi mondanivalóját az ifjú tudósjelölt-narrátor fogalmazza meg, aki ráébred arra, hogy már nem lehet olyan, mint a sarkában lihegő teenager-had, hiszen az előtte tornyosuló, elvégzendő feladataihoz képest ő már nem túl fiatal, s a valóraváltás korszaka köszöntött be életébe. A Csillagos jegy-bői éppúgy, mint a Kollégák-ból később film is készült. Ideje, barátom, ideje (Пора, мой друг, нора) ez a puskini sor a címe harmadik regényének, amelyet 1964-ben adtak ki. A főhős Valentyin Marvics, a kezdő író keresi önmagát, helyét az életben, közben villódzik egyik helyről a másikra, hol buldózeren ül, hol íróasztalnál, máskor a filmstábnál forgolódik, vagy éppen építkezésen izzad. A színes, rendkívül változatosan bonyolított események során Marvics rádöbben arra, hogy eddigi zűrzavaros élete céltalan volt, mert összetévesztette a sürgő-forgó, hetykén villogó tevékenységet az igazi alkotó élettel. Végül megérti, hogy a becsület, a következetesség, a kötelesség azok a morális értékek, amelyek a tartalmas élet alapjául szolgálnak. Első nagyobb szabású elbeszélése a Marokkói narancsok (Апельсины из Марокко ) 1963-ban jelent meg. 1964-ben adták ki válogatott elbeszélés-kötetét Katapult ( Катапульта) címmel. Ezt követték később újabb elbeszélés-gyűjteményei, amelyek közül a legnevezetesebbek Félúton a hold felé ( На полпути к луне 1966.) és a Kár, hogy nem volt ott velünk (Жаль, что Вас не было с нами 1969.). 231