Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

Kezdő tanár koromban nekem a magyar nyelv és irodalom tanításának feladatai között a fogalmazás tanítása okozta a legtöbb fejtörést. A nyelvtant és a helyesírást lehet tanítani a könyvekbe foglalt sok-sok szabály alapján, de a fogalmazást aligha tanulhatja meg valaki könyvből. A fogalmazást — mindig így tapasztaltam — tulajdonképp csak a jó fogalmazók gyakorlatából lehet megtanulni, illetőleg megtanítani: a legjobb példák megfigyeltető elemzésével. Ezeket a legjobb példákat az iskolában az írók és 'költők művei tárják elénk, másrészt pedig a dolgozat javítások, amikor a legjobb munkákat vagy ezek egyes részeit az egész osztállyal megbeszéljük. A gyakorlati elemző munka közben — ott az irodalomórán — érdemes felolvasnunk a tanulóknak Arany Intés című versét meg azt a figyelmeztetést, amelyet már idéztem tőle az említett Aeneisfordítás bírálatából: „Mondani épen azt, egészen azt, ami kell, nem többet, nem kevesebbet." Most pedig nézzünk bele az Arany János javította magyar dolgozatokba! Hegedűs András ezt írja Arany dolgozat javító munkájáról: ,,Ezek a kijavított dolgozatok először is Arany fáradhatatlan gondosságát bizonyítják. Figyelme mindenre kiterjedt. A javításkor a hibákat vagy a feltűnő értékeket legtöbbször színes ceruzával vagy fekete tintával aláhúzta, megjelölte, a helyesírási hibákat a szövegben kijavította; a megjegyzett részeknél a lapszélre bíráló megállapításokat tett. A dolgozat végére pedig az egész munkát értékelő, a legjellegzetesebb jegyeket kidomborító, összegező elemzést írt. A dolgozatok kiosztásakor a legkiválóbbakat megdicsérte, felolvastatta, a feltűnő hibákat és értékeket megemlítette" (Arany János a katedrán. 128. lap). A mai magyartanárok számára egész kincsesbánya Arany „hivatali iratainak" az a kötete, melyben néhány évvel ezelőtt az ő nagykőrösi tanári munkásságának minden ismert írásos emlékét kiadta Törös László. 137 lapnyi írást találunk itt a tanár Arany Jánostól — Törös László 38 lapnyi jegyzetével (Arany János összes művei XIII. Akadémiai Kiadó, 1966. 99—235. és 483—520. lap). A könyvneik számunkra talán legtanulságosabb két része: Magyar dolgozat javítások (122—190. lap), A magyar dolgozatok címe és tárgyköre Arany János osztályaiban (211—218. lap). Megtudjuk ebből az érdekes könyvből, hogy Arany tanár úr az 1855/56. tanévben VI. osztályos gimnáziumi tanulóival a következő dolgozatokat íratta (felsorolásuk a 213—214. lapon): ,,1. A derék nem fél az idők mohától. 2. Jó volna-e, ha az emberiség a költők által magasztalt aranykort élné ma is? Párbeszéd. 3. Szondi hős halála Drégelnél. Történeti episod, vagy költemény. 4. Szilágyi és Hajmási. Régi vers újra dolgozása. 5. A történettanra buzdítás. Levél. 6. [Hiányzik.] 7. Elég-e csak azért teljesítni kötelességeinket, hogy a büntetést elkerüljük. Prósa. 8. Árva ifjú éneke. Lyrai költemény. 9. A tél. Festő költemény. 205