Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

volt. A pedagógusok megyei szakszervezete e harcban országos viszonylatban is élen járt. 1948. április 28-án a pedagógusok szakszervezete gyöngyösi járási csoportja a szakszervezeti csoportok közül elsőként foglalkozott az államosítás kérdésével. Április 28-án a járás 27 községéből 250 nevelő jött el Gyöngyösre, ahol egyhangúlag követelték a felekezeti iskolák államosítását [48]. Ezt követte a pétervásári, a hevesi és a hatvani pedagóguscsoportok állásfoglalása. A pétervásári csoport Sályi János indítványára a következő táviratot küldte az egri érseknek: „Érsek urunk! Hű fiai voltunk és maradunk egyházunknak, ezért tiltakozunk az ellen hogy szabad véleménynyilvánításunk és állásfoglalásunk miatt bennünket kiközösítéssel fenyegessen. Hűségünkért ezt nem érdemeltük meg. Kérjük Érsek urunkat, ne nehezítse meg életünk jobbrafordulását, a felekezeti tanítóság és az iskolák államosítását" [49]. Az államosításért vívott harc időszakában az egyszerű pedagógus szakszervezeti tagok levélben keresték fel a megyei lapok szerkesztőségeit, s leveleikben követelték az iskolák államosításának minél előbbi megvalósítását. Például az Igazság című lap 1948. június 6-i számában a következő leveleket olvashatjuk. Bélapátfalváról 7 tanító a következőket írta: ,,A leghatározottabban követeljük az iskolák államosítását, hogy az ország gyermekei egységes tankönyvekből, egységes irányítást kapjanak, és a jól végzett tanítói munka után a tanítók életszínvonalemelkedése minél előbb valóra váljon." Major István hatvani tanító ezeket írta: „Két év alatt tökéletesen kiismertem a felekezeti iskolák belső életét. Minden szülőnek és pedagógusnak tiszta magyar szívvel és keresztény katolikus hittel meggyőződésből jelentem ki. hogy az államosításnak a nevelők örülnek, s a felekezeti iskolák fenntartása ellen a legmesszebbmenően tiltakoznak." Csengő Győző szűcsi római katolikus tanító az MNDSZ egri gyűlésén a következőket mondotta: „A jó munka érdekében szükséges a nevelők függetlenítése. Mi, katolikus tanítók nem akarunk egyházunk és a vallásunk ellensége lenni, nem akarjuk eskünket megszegni, egyházunkat és vallásunkat júdáspénzért eladni, . . . követeljük az iskolák államosítását" [50]. Az ország dolgozó népének, a szülőknek, pedagógusoknak, diákok java részének akarata 1948. június 16-án törvénnyé lett. Ezen a napon fogadta el a Magyar Országgyűlés a reakciót elsöprő többségben az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. Megyénkben 203 iskolát (187 r. k., 8 ref. és 8 magániskolát) érintett az államosításról szóló törvény. Ezen kívül államosítottak 4 felekezeti internátust is. Míg az államosítás előtt 203 iskola közül 92 népiskola és 115 általános iskola volt, addig az államosítás után csak 18 népiskola maradt és 164 vált általános iskolává. A 18 népiskola legnagyobb része tanyákon volt. Az államosításról szóló törvény gondoskodott a felekezeti tanerők átvételéről, figyelembe véve beosztásukat, szolgálati idejüket és fizetési fokozatukat [51]. A megye felekezeti pedagógusainak döntő többsége az iskolák államosításáért vívott harcban szép politikai fejlődésről tett tanúbizonyságot. Sikerült elszakadniuk a reakciótól és a népi demokrácia mellé álltak [52], Az 1948—49-es tanév már az államosított iskolákban kezdődött el. A megyei nevelők lelkesek és bizakodók voltak. A volt felekezeti peda16