Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

kívánja soha a giccses tánczene alkalmi muzsikáját. Nem téveszti össze az értékes zenei élvezet katartikus nemesítő hatását a felfokozott extázis­sal. mely csak enerválttá tesz. Kodály Zoltán mondja: „Jó ízlést örökölni nem lehet, de korán meg lehet azt rontani. Ezért kell már az iskolában, sőt óvodás korban meg­indítani a jó zenére nevelést" [9]. Ének-zenei általános iskoláink, zeneiskoláink, valamint általános is­koláink ifjúsága, zenei nevelésünk bázisai, elkövetkező évtizedeink zenei ízlésének hordozói, formálói, a jövő zenei életének irányítói. Népdalaink a művészire, a szépre való nevelésnek kiapadhatatlan forrásai. A nép művészi vénájából ered, s ha nem ápoljuk kellőképpen, észrevétlenül tűnik el, válik semmivé e természetes dallamkincs. Rajtunk, zenei nevelőkön múlik, meghallja-e, érzi-e a gyermek a hallott népdal­ban a szépet, s a kapott élményt mennyire teszi magáévá, hova, milyen mélyre raktározza? A dallam ívelése, fordulatainak szépsége, formai gazdagsága, dallam és szöveg dialektikus egysége, a ritmus változatossága stb. a műélvezet tetőfokát képes nyújtani a hozzáértőnek, mert: „A népdal remekművek tárháza, a jó ízlés iskolája . . ." [10]. Tanulságok Mindebből leszűrhetjük, hogy az ének-zene tanítása milyen szerepet tölt be gyermekeink értelmi és érzelmi nevelésében, mely egyben társa­dalmi haladásunkat is igen nagy mértékben szolgálja, céljával az iskolai művészeti neveléssel, a tudás bizonyos fokának elérésével, a megismerés igénye mellett. Jövendő ének-zenepedagógusainkat neveljük úgy, hogy ők a réginél elmélyültebben oktassanak, nevelhessenek mindannak a szépnek, jónak, tudásnak birtokában, melynek elsajátításáért messzi idegenből jönnek a magyar zene forrásához a tanulni, nemesedni vágyók. így nagy lépéssel jut előbbre mindennapunk, egy új, érettebb, ideo­lógiailag képzettebb ifjúság nevelése, kimunkálása, melynek nélkülöz­hetetlen eszköze a művészeti, a zenei nevelés, ami utat nyit „ . . . egy magasabbrendű emberség, egy emberhez valóban méltó élet felé" [11]. FELHASZNÁLT IRODALOM Nevelőmunka az általános iskola 5—8. osztályaiban. Tankönyvkiadó, Bp. 1967. Az általános iskolai tanulók tervszerű nevelésének programja (nevelési terv), Tan­könyvkiadó, Bp. 1970. 2. kiadás. Osztályfőnöki kézikönyv. Az általános iskolai osztályfőnöki órák. Tanterv és Uta­sításához. Tankönyvkiadó, Bp. 1969. 2. kiadás. Parlandó. Zenepedagógiai folyóirat. Zeneműkiadó, Bp. 1966. jan.-febr. VIII. évf. 1— 2. szám. Vincze Károly: Zenei nevelés és szocialista tudatformálás. 1967. febr. IX. évf. 2. sz. Kodály Zoltán beszéde Dunapatajon a művelődési ház avatásakor (1966. november 6-án.) 1967. március. IX. évf. 3. sz. Prof. Dr. Siegmund—Schulze: A marxista—leninista zeneesztétika alapkérdései a szocialista iskola zeneoktatásában. 146

Next

/
Thumbnails
Contents