Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

ESZTÉTIKAI NEVELÉS AZ ÉNEK-ZENETANÍT

ASBAN VAJDA LÁSZLÖNÉ (Közlésre érkezett : 1971. október 29.) „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs" [1], Az ifjúság nevelése, oktatása a legnagyobb felelősség, ami emberre hárulhat. Táplálni, megtölteni egy befogadásra váró élő, érző lényt a zene tudományának, mint szépnek szellemi táplálékával, a legszebb tevékenységek egyike. A zenei nevelés aktuális kérdés napjainkban, mégis kissé elhanyagolt területe a nevelésnek, bár igen fontos tényezője az emberi műveltségnek. Egységes rendben ugyanolyan szerepet tölt be, mint más nevelési területek, mégis ráhatásában gazdagabb, mint esztétikai nevelő eszköz. Témaválasztásommal, ha az ének-zeneoktatás egy töredékét érintem is, annak fontosságát, sokoldalúságát, emberformáló erejét szeretném hangsúlyozni, miután az ének-zenei nevelésnek is maradéktalanul eleget kell tennie új társadalmunk gyors kulturális fejlődéséből fakadó követelményének azon elv alapján, hogy szoros összefüggésben kell állnia a való élettel. Ahhoz, hogy valamely művészeti ágat esztétikai szempontból vizsgáljunk, annak szerepét megjelölhessük, mint az esztétikai nevelés eszközét, az esztétika szó jelentésével és tartalmával is tisztában kell lennünk. A szó a görög eredetű ,,aisthesis"-ből származik, jelentése: érzékelés, észlelés. A régi filozófusok az esztétikát a ,,szép"-ről szóló kutatásnak tekintették, vagyis olyan elméleti nézetek összességének, amely a valóságban és a művészetben jelentkező szépet teszi vizsgálat tárgyává. Az esztétika tehát ebben az értelemben széptan. Pedig a szép is csak egy kategória, mely alapvető szerepet tölt be a többi kategória között. Egyben az a tudomány a zene körére szűkítve, amely ,, . . . az emberi viszonylatoknak a hang és a ritmus anyaga által történt művészi visszatükröződésével, a zene lényegével és tartalmával, a befogadó hallgató által történt átvétellel és átéléssel foglalkozik" [2], Az esztétika tárgya, maga az esztétikum, amely a visszatükröződésnek egy sajátos módja. Az esztétikum magában az életben jelentkezik. A természetben, mint természeti szép, a társadalmi életben (emberi hely141