Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

a tanulók. De nem állunk meg ezen az alacsony szintű értelmi tevékenységet igénylő gyakorlatnál. Ami ezután következik, azt összefoglalóan feladatrendszernek nevezzük, amelyben kellően érvényesülnek a különböző elemi műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, absztrakció, általánosítás stb.). Ugyanis az egyszerű reprodukálással jól begyakorolt automatizált szerkezeteket, mint pl.: v őo.ii.moro okhj, npa;i;mm; con.najipicthueckoii peuojiionHH, ynehhkh nainen hikojih, /lenh Ce/ibMoro Honöpn stb. felhasználjuk más szövegkörnyezetben (pl. összehasonlítjuk a párbeszédes szöveg hasonló szerkezeteivel, vagy abban a szituációban használjuk fel stb.). Ismét magasabb gondolkodási tevékenységet igényel, amikor a tanulónak egyes szám első személyben kell beszélnie, avagy absztrahálnia, majd általánosítania pl. a melléknevek birtokos esetének kapcsán stb. Mindezek elméleti megoldások alapján kapcsolódtak egy feladatrendszerbe. Ezek a feladatrendszerek nem a szó klasszikus értelmében vett programok, hanem a program alapelveit figyelembe vevő olyan tanulási tevékenység, amely kielégítheti a gondolkodásfejlesztés következményeit. A 2. részprogramot (II. sz. szöveg) a 118. oldalion találjuk. (Itt valamennyi mondat háromszor ismétlődik.) A mondatok csak az automatizálandó szöveget képviselik, ehhez külön tartoznak a korábban vázolt magasabb szintű értelmi tevékenységet igénylő gyakorlatok. 3.3. További feladataink az anyag tanításával kapcsolatosan A tankönyvi szöveg feldolgozása a továbbiakban hagyományos szövegfeldolgozási formában történik, melyet nagyon jól demonstrál a megfelelő óravázlat, így külbn nem foglalkozunk vele. Amikor az anyag tagolásával foglalkoztunk, a 4. részcélként az intuitív beszédet jelöltük meg, természetesen a feldolgozott témakörben. A részprogramok, feladatrendszerek maradéktalan végrehajtása után jutnak el a tanulók a szabad dialógusig. Ezen túlmenően azonban az eseményekre való, azonnali, prompt reagálási képesség kibontakoztatása a feladatunk. Ez azonban már nagyon-nagyon sok gyakorlás, hosszú évek munkájának eredménye. A tanár feladata, hogy a későbbiekben, pl. megtörtént események kapcsán (ünnepség, szoboravatás, kirándulás stb.) önálló beszédprodukcióra biztassa tanulóit, hogy érvényesülhessenek szabad kombinálási képességeik. Ilyenek lehetnek pl. az esetenkénti beszámoltatások, fogalmazás Íratása, előadások tartása. Ezen, és csak ezen az úton haladva valósíthatjuk meg fő feladatunkat tanulóinkban: a beszédképesség kialakítását. Ezzel a tervezőmunkát befejeztük. A következő részben a gyakorlati tanításban használt tematikus óratervet és az egységre fordítható 6 óra óravázlatát ismertetjük, valamint külön is felhívjuk a figyelmet a feladatlapokra. 110