Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)
съезд, конгресс. Hasonlóan nem azonos értékű а лошадь, лошадка, конь, рысак, кляча. A szinonimáknak ez a csoportja az értelmi vagy lexikológiai típus, amely más nyelvben is fellelhető. Említsünk erre példát a német nyelvből is: gehen, eilen, laufen, springen, hasten, rennen, stürmen, spazieren, wandern, stolzieren, rasen, bummeln, trödeln, humpeln, schleudern, latschen, schlürfen, trippeln, schreiten, marschieren, wallen, jagen, sausen, steigen stb. Egyszerű felismerni ebben a „helyváltoztatást" jelölő sorban, hogy a „irippeln" és a „rasen" értelmileg milyen távol esik egymástól, jóllehet egy szinonimasornak tagjai. Ez a példa azt is bizonyítja, hogy a szinonimsor szemléleti nézőpontja tág és szűk is lehet. Ha nem a helyváltoztatást, hanem ebből csak a gyorsjárást jelölő szinonimákat akarjuk egy csoportba foglalni, a szavak köre szűkül, mint ahogy a szemlélet köre is szűkebbé vált. Pl. eilen, laufen, hasten, rennen, stürmen, sausen, rasen stb. (siet, fut, rohan, iramodik, száguld, vágtat, robog stb.). Az egy lexikológiai sorban levő szavak közti különbség szükségszerűen arra utal, hogy a tagok nem mindig cserélhetők fel egymással a mondanivaló értelmének kisebb vagy nagyobb módosulása nélkül. Lényegében ezt mondhatjuk el az ún. azonos fogalmi tartalmú szinonimákról is, mint pl. будущий, предстоящий, грядущий, amely sorból a „грядущий" csak ünnepi, költői beszédben használatos. Jóllehet itt a tartalom lényeges elemei azonosak, a hangulati velejáró azonban más. A szinonimáknak ez a faja az ún. stilisztikai szinonima. Az ide tartozó szavak hangulati kapcsolódását sok körülmény befolyásolja, így a szó kellemes vagy kellemetlen jelentésén kívül annak akusztikai hatása, terjedelme, eredete (idegen, táj- v. rétegnyelv), történeti háttere, hangutánzó vagy hangfestő volta stb. A szavak alább idézett sorában pl. nemcsak a jelentéstartalom fokozati különbsége jut kifejezésre, de a vélekedés érzelmi árnyalata is: xopoi no— отлично— пре краен о— замечатель н о (jó—kitűnő—kiváló—remek) плохо - гадко— гнусно— отвратительно (rossz- -undok—rút—utálatos). Meg kell említeni, hogy az orosz nyelvben a „jó" fogalmára egy másik szó is előfordul, a „добрый,.. А хороший éf а д< Сц ый között azonban funkció-megoszlás van, mert az utóbbi az ember jellemére, a környezetéhez való viszonyára vonatkozik elsősorban. Erre mutatnak a szinonimái is: добрый, добросердечный - сердечный - душенный. Ismeretes, hogy sok szó csengése, akusztikai hatása szemléletessé teszi a szó értelmét. Ezt láthatjuk pl. a hohl— dumpf— rumpeln— knacken— rauschen, knattern— krachen stb. szavaknál. A szó terjedelme is befolyásolja az akusztikai hatást, s ezzel kapcsolatban az a megállapítás, hogy a hosszabb szavak kifejezőbbek mint a rövidek, mivel a rövidek élettelenebbnek, szárazabbnak tűnnek. Pl. правый —правдивый,vagy: lieb-lieblich. A nyelvekben a szinonimák sorában gyakran találunk idegen szavakat is, mint международный— интернациональный, громадный - колоссальный, 278
