Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

a) az önálló szerkezeteket időről időre összekapcsoljuk nagyobb szerkezeti egységekkel, pl.: У Я ноша грипп. — Он должен лежать в кровати. ß) egy-egy elemi mondattípussal különböző gyakorlatot végeztetünk. Lehetnek pl. behelyettesítéses gyakorlatok: у меня болит голова, у меня высокая температура, у меня болят зубы у) a tényleges szituáció alapján egyes szám első személyben mondatjuk el a szöveget, kérdéseket szerkesztetünk hozzá, önálló leírást követelünk meg stb. Amikor a tanulóknak már nem kell a kiejtéssel bajlódniuk, amikor a szerkezeti egységek már megfelelően automatizálódtak, akkor kerül sor az előbb felsorolt, gondolkodásfejlesztő, tudatos, értelmi cselekedtetésre. A nyelvoktatásban ezeket a gondolkodtató feladatokat feladatlapos megoldással nem végezhetjük, csak a tanár közvetlen irányításával. (Az igazi problémamegoldó, gondolkodásfejlesztő gyakorlatoknál — ahol analízis — szintézis — összehasonlítás — absztrakció — általánosítás folyik — nem nélkülözhető a tanár!) Bemutatunk a 2. részfeladatból: (8. osztály, 9. lecke) Вот ЭТО Янош. В большой комнате на диване-кровати лежит больной Янош. Янош болен. Он плохо себя чувствует. Янош лежит на диване-кровати, потому что у его высокая температура. Утром мы вызвали врача. с) 3. részfeladat: lehet pl. ún. szókiegészítéses gyakorlat, amiről korábban már a „kis lépések elvénél" szóltunk. A gyakorlat célja az, hogy a tanulók szóismerete biztosabbá váljék, kimondottan drill gyakorlat. Általában egy szóval egészítenek ki a tanulók. A kiegészítésként elhangzó szó az új lexikát képviseli. A gyakorlat technikai megoldása a következő: — a magnó mond egy mondatot, — amelynek utolsó szavát a tanulók kiegészítik; — elhangzik a teljes mondat, — melyet a tanulók megismételnek. Egy mondat a 7. osztály 4. leckéjéhez készített programból: Седьмое ноября большой _ _ праздник. Hogy elkerüljük a mechanikus válaszadást, amire korábban felhívtuk a figyelmet — egy-egy mondatnál kérdezzünk rá a szóra, forgassuk meg különböző esetekben, tegyük más mondatba stb., így majd a tanuló rájön: hiába tudja, hogy melyik szót kell mondania adott helyen, a formális tudás nem elegendő. 71