Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

jezőbb: kicsiny körorvosi lak a máramarosi havasokban. Az alkonyi napfény bearanyozza az udvaron varrogató bájos asszonyka alakját. Feltűnik a munkában megfáradt, de boldog és délceg Szaszulics Vjera és meghatottan figyeli szeretett családját, kicsiny gyermekeit, akik vígan játszadoznak körbe-karikába és éneklik tiszta magyar nyelven: Kossuth Lajos azt üzente ... A technika új csodája, a vetített kép a század első éveiben jelenik meg Egerben. Érdekes, bár természetes jelenség', hogy a film első botladozó lépéseit ugyanaz a fejlődési vonal jellemzi, mint amit a hírlapírásban megfigyelhettünk: az első filmek egyszerűen útirajz-jellegűek, híradások egy, az átlagember számára teljességgel ismeretlen, egzotikus világból. A később megjelenő játékfilmek közül kettő klasszikus regény feldolgozása, a többi pedig — címe után ítélve — ugyanazt a színvonalat képviseli, mint azok az orosz környezetbe helyezett giccses elbeszélések, amelyekkel oly bőven ellátta a helyi sajtó az olvasókat a múlt század utolsó negyedében. 1903-ban a budapesti Uránia színház mutatja be Egerben A fehér cár birodalma című táj- és néprajzi képeit Oroszországról. A film nagy siker lehetett, mert 1910-ben az Uránia ismét lehozza városunkba. 1904ben és 1908-ban szintén az Uránia mutatja be az orosz—japán háborúról szóló képeit. 1912-ig orosz vonatkozású játékfilmet nem hirdetnek az újságok, viszont a mozik műsorán bőven akad ismeretterjesztő film: Medvevadászat Oroszországban (1908), Ródliverseny Moszkvában, Pjatyigorszk a Kaukázusban (1912), A Kreml, A Kaukázus szépségei, A Krim félsziget (1913). Az első orosz vonatkozású játékfilm Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés-e (1912). 1913-ban mutatják be A végzetes asszony c. filmet Tolsztoj Kreutzer szonátája nyomán. 1914-ben három olyan játékfilmet is játszanak az egri mozik, amelyeknek valami közük van az oroszokhoz: A megvásárolt férj címűt orosz filmnek hirdetik, a Moszkva titka, vagy a megrabolt becsület c. ismeretlen eredetű romantikus történetet a „leghíresebb orosz udvari színészek" játsszák. A fekete álarc titka c. svéd filmben szintén orosz udvari színészeket hirdetnek. Nem lenne teljes a kép, ha nem foglalkoznánk az egyéb szovjet népek kultúrájának egri sajtómegjelenésével. Nézzük előbb időrendben! A hatvanas években két alkalommal találunk adatot, az Eger 1865-ös évfolyamában egy 11 részből álló sorozatot A Kaukázus népei címen, melyben ismertetéseket olvashatunk a lezg, georgiai (azaz grúz), csecsen, dagesztáni, adige és cserkesz népek életmódjáról; majd a Gutenberg 1867 19. számában Nevái üzbég költő „Unhákemet-ül-begetejn" c. művéből idéz Kun Pál A nyelvek osztályozásáról c. cikkében. A hetvenes évekből öt adatunk van. Az Eger 1872 13. száma „Vámbéry ismert tatárja", Mollah Iszhak egri tartózkodásáról ír, majd a 20. számban Hunfalvy Pál ismerteti az észt polgári iskolák rendszerét. 1874ben két írás is foglalkozik a perzsa-tádzsik költészet klasszikusaival, Firdaúszival és Dzsámival (Eger, 13. szám, Erődi Béla: Firdúszi, Kelet legnagyobb költője; ill. Eger, 16. szám, Dzsámi versének fordítása szintén Erődi 25* 434