Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

ben stb. összefüggött az osztrák udvar titkos munkájával, a „divide et impera" elvével. így a pánszláv veszély, mely egyáltalán nem volt olyan valóságos, mint hitték, oly mértékben átment a köztudatba, hogy hullámai a XX. századba is átcsapnak. Több olyan hírt találunk az egri lapok politikai rovataiban, amelyek vulgáris módon tárgyalják a pánszlávizmus veszélyeit, pl. ,,Orosz kacsingatások szlávjaink felé" (Eger, 1870 8.). Ilyen szellemben íródhatott „A muszka emisszárius" c. „csinos alapeszméjű s élénk menetű kis bohózat", amelyet Egerben is játszottak 1867-ben (Eger, 1867/52.). Az orosz forradalmi mozgalom kibontakozása ellentmondásos visszhangot keltett a korabeli egri sajtóban. Nem idegen e cikkektől a gúny és a káröröm, hiszen a „nihilisták" végül is a kancsukás cár legfőbb ellenségei, de ugyanakkor kiérződik az aggodalom, hogy a nihilisták a törvényes uralkodó ellen támadnak, tehát helyeselni nekik semmiképp sem lehet. Hogy ezt az ellentmondást feloldják, gyakran jelentetnek meg olyan cikkeket, amelyek elrettentő képeket mutatnak az orosz életből, az iszonyú elnyomásról, azzal a rejtett céllal, hogy tudatosítsák: az itteni állapotok azért mégis egészen mások, nálunk nem lehet alapja semmiféle forradalmi mozgalomnak. Az Oroszországról kialakult képhez a politikai híreken kívül hozzájárultak azok a híradások és cikkek is, amelyek valamely magyar vagy speciális egri vonatkozás ürügyén adnak hírt az orosz birodalomról, népeinek életéről és kultúrájáról. Ezek gyakran csak ún. kis színesek, apróságok, érdekességek, de néha hosszabb lélegzetű cikket, tárcát is találunk e tárgyban, az Oroszországban járt hivatalos vagy magánszemélyek úti beszámolóit. Többször előkerülnek a nyelvrokonság problémái, jelezve az állandó érdeklődést e tárgy iránt. Találunk leírást Oroszország városairól, tájairól (Moszkva, a Kreml, Pétervár, Peterhof, a Téli Palota). Érdekes helyi adat, hogy dr. Vass János vármegyei másodfőjegyző Oroszországban járt a szentpétervári tűzvédelmi kongresszuson és útjáról 1914. január 12én beszámolt az egri közönségnek, vetített képekkel illusztrálva előadását, amelyről valamennyi egri lap megemlékezik. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy az egri közönség rendszeres és széles körű tájékoztatást kapott volna az orosz kulturális életről. A cikkek, hírek alkalomszerűek voltak, semmiféle átgondolt koncepcióval nem találkozunk. Jellemző például, hogy az orosz festők közül csupán Verescsagin neve fordul elő 54 év hírlapjaiban. Zenei vonatkozásban sem sokkal jobb a helyzet: néhány „háziszerző" neve uralja a terepet; Rubinstein Románcát, Csajkovszkij szonátáit éneklik és nyekergik nemzedékeken át a műkedvelő egri dalosok és zenészek a Szent Imre Kör, a Kongregáció, a Katolikus Legényegylet, az Űri Kaszinó stb. műsoros estélyein. Bár az igaz, hogv Rubinsteint is inkább német zeneszerzőnek könyvelhették el, erről tanúskodik a „Vokálzenei műszavak és formák" c. cikk (Cecília, 1889 11.), amelyben a szerző a műdal fogalmának magyarázásánál utalt arra, hogy a német műdalok tanulmányozása menynyire fontos a zene művelőinek, és felsorolja a legkiválóbbnak tartott német műdalokat, köztük kilenc Rubinstein-dalt. 423