Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

ben stb. összefüggött az osztrák udvar titkos munkájával, a „divide et im­pera" elvével. így a pánszláv veszély, mely egyáltalán nem volt olyan valóságos, mint hitték, oly mértékben átment a köztudatba, hogy hullámai a XX. századba is átcsapnak. Több olyan hírt találunk az egri lapok politikai rovataiban, amelyek vulgáris módon tárgyalják a pánszlávizmus veszélyeit, pl. ,,Orosz kacsin­gatások szlávjaink felé" (Eger, 1870 8.). Ilyen szellemben íródhatott „A muszka emisszárius" c. „csinos alapeszméjű s élénk menetű kis bohózat", amelyet Egerben is játszottak 1867-ben (Eger, 1867/52.). Az orosz forradalmi mozgalom kibontakozása ellentmondásos vissz­hangot keltett a korabeli egri sajtóban. Nem idegen e cikkektől a gúny és a káröröm, hiszen a „nihilisták" végül is a kancsukás cár legfőbb ellenségei, de ugyanakkor kiérződik az aggodalom, hogy a nihilisták a törvényes ural­kodó ellen támadnak, tehát helyeselni nekik semmiképp sem lehet. Hogy ezt az ellentmondást feloldják, gyakran jelentetnek meg olyan cikkeket, amelyek elrettentő képeket mutatnak az orosz életből, az iszonyú elnyo­másról, azzal a rejtett céllal, hogy tudatosítsák: az itteni állapotok azért mégis egészen mások, nálunk nem lehet alapja semmiféle forradalmi moz­galomnak. Az Oroszországról kialakult képhez a politikai híreken kívül hozzájá­rultak azok a híradások és cikkek is, amelyek valamely magyar vagy speciális egri vonatkozás ürügyén adnak hírt az orosz birodalomról, né­peinek életéről és kultúrájáról. Ezek gyakran csak ún. kis színesek, aprósá­gok, érdekességek, de néha hosszabb lélegzetű cikket, tárcát is találunk e tárgyban, az Oroszországban járt hivatalos vagy magánszemélyek úti be­számolóit. Többször előkerülnek a nyelvrokonság problémái, jelezve az állandó érdeklődést e tárgy iránt. Találunk leírást Oroszország városairól, tájairól (Moszkva, a Kreml, Pétervár, Peterhof, a Téli Palota). Érdekes helyi adat, hogy dr. Vass János vármegyei másodfőjegyző Oroszországban járt a szentpétervári tűzvédelmi kongresszuson és útjáról 1914. január 12­én beszámolt az egri közönségnek, vetített képekkel illusztrálva előadását, amelyről valamennyi egri lap megemlékezik. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy az egri közönség rendsze­res és széles körű tájékoztatást kapott volna az orosz kulturális életről. A cikkek, hírek alkalomszerűek voltak, semmiféle átgondolt koncepcióval nem találkozunk. Jellemző például, hogy az orosz festők közül csupán Ve­rescsagin neve fordul elő 54 év hírlapjaiban. Zenei vonatkozásban sem sokkal jobb a helyzet: néhány „háziszerző" neve uralja a terepet; Rubinstein Románcát, Csajkovszkij szonátáit éneklik és nyekergik nemzedékeken át a műkedvelő egri dalosok és zenészek a Szent Imre Kör, a Kongregáció, a Katolikus Legényegylet, az Űri Kaszinó stb. műsoros estélyein. Bár az igaz, hogv Rubinsteint is inkább német ze­neszerzőnek könyvelhették el, erről tanúskodik a „Vokálzenei műszavak és formák" c. cikk (Cecília, 1889 11.), amelyben a szerző a műdal fogalmának magyarázásánál utalt arra, hogy a német műdalok tanulmányozása meny­nyire fontos a zene művelőinek, és felsorolja a legkiválóbbnak tartott né­met műdalokat, köztük kilenc Rubinstein-dalt. 423

Next

/
Thumbnails
Contents